Egy percért egy év

A Világjátékokon kívül már mindent megnyert a 18 éves Kosina Gergő, a Debreceni Búvárklub uszonyosúszója. Érettségire készül, azt követően pedig eldől: utazik-e a kínai felnőtt-világbajnokságra, és egyáltalán folytatja-e a pályafutását.

reb Gyurta Dánielhez hasonló sorozatot tudhat magáénak a londoni olimpiai bajnoknál sokkal kevésbé ismert, ám ugyancsak a medencében brillírozó Kosina Gergő. Az UTE versenyzőjét 2009 óta senki sem győzte le világversenyen 200 méter mellen az 50 méteres medencében, míg Kosina négy esztendeje verhetetlen 200 méter uszonyos gyorsúszásban. Nem véletlen, hogy a Debreceni Búvárklub kiválósága 18 éves korára felnőtt- és junior világ- és Európa-bajnokságot nyert. Korosztályos kontinensviadalt speciel ötször. – A nagypapám volt a egyesületem egyik alapítója, és mivel ő és az édesapám is fontosnak tartotta, hogy ússzak, egyértelmű volt, hogy a medencében kötök ki – idézi fel a kezdeteket a MOL Új Európa Alapítvány támogatottja. – Próbálkoztam kosárlabdával, tenisszel, még korcsolyával is, de az uszonyosúszás sebessége, különlegessége fogott meg igazán. Már hat-hét évesen szép eredményeket ért el, egy-két évvel idősebbek között győzött. Korán megtanulta azonban, hogy ne beszéljen sokat a sikereiről: az általános iskolában szinte kiközösítették, amiért – valószínűleg gyermeki örömmel, a hivalkodás vágya nélkül – mesélt a győzelmekről. Azóta inkább csak közeli barátokkal osztja meg az örömét. Pedig volna miről szót ejteni a szélesebb nyilvánosság előtt is. Már 2011-ben, 14 évesen junior Világ Kupán győzött, azóta pedig minden évnek megvolt a maga fénypontja. Korosztályos vb- vagy Eb-elsőség, ugyanez a sorminta a felnőttek között, vagy világcsúcs mindkét mezőnyben. Idén az egri Világ Kupa-viadalon betegségből lábadozva érmeket szerzett, március elején Barcelonában pedig győzött. – Szombaton délelőtt gyenge időt úszol ötven méteren, majd egy napra rá egészen gyatrát százon. És akkor délután odaállsz a kétszázhoz, és repesztesz az egyéni csúcsodtól kevéssel elmaradó időt. A példa támasztja alá azt, hogy nem csupán a tehetségnek vagy a kemény felkészülésnek köszönheti a sikereket, hanem annak is, hogy mentálisan erős. Filozófiája szerint a váratlanra kell felkészülni, ezért minden eshetőségre van forgatókönyve. És nagyon nem is szereti, ha felborul az elképzelt menetrend. Mivel idén érettségizik, a sportolói létet annak rendeli alá: az elmúlt időszakban a megszokott 10-12 helyett „csak” ötször-hatszor edzett, most pedig – szinte leírni is szentségtörés – heti háromszor-négyszer száll a vízbe. Építőmérnöki szakra készül, Debrecenben vagy Budapesten folytatná a tanulmányait. A jövő szempontjából korántsem mindegy, melyik egyetemre veszik fel: amennyiben a fővárosba kerül, abbahagyja az uszonyosúszást. – Nem döntöttük még el, hogy rajthoz állok-e a nyári, kínai világbajnokságon, hiszen sokkal kevesebb időt tudok felkészülésre szánni, mint korábban, és nem akarom, hogy emiatt megverjen valaki. Ami a pályafutásomat illeti, még én sem tudom, hogyan tovább, de valószínűbb, hogy Debrecenben maradok, és folytatom az élsportot. Budapesten nincs olyan klub, ahol megfelelően felkészülhetnék, ráadásul el sem tudom képzelni, hogy más edzővel dolgozzak, mint Kókai Dáviddal, aki gyermekkoron óta a mesterem. Az érettségit követően dől el minden. Nehéz ügy. Egyrészt sérv és gerincprobléma miatt – hiába kezelték – már 18 évesen problémája van a hátával. Ugyanakkor imád nyerni. Egészen átszellemült hangon ecseteli, mennyire fantasztikus, megunhatatlan érzés a dobogó tetején hallgatni a himnuszt. „Ezért az egy percért akár egy évet dolgozom”. És bár fiatal kora ellenére már majdnem mindent jelentősebb megméretésen diadalmaskodott, a Világjátékokon még nem csendült fel a tiszteletére az ünnepi dallam. A nem olimpiai sportágak seregszemléjét pedig 2017-ben rendezik meg. Azaz, legalább addig folytatni kellene…