Van hova fejlődni

Kritikusan értékelték a szövetségi kapitányok a fiú és leány U17-es vízilabda-válogatott szereplését a bakui Európa Játékokon. Horkai György szerint a védekezés hatékonyabban is működhetett volna, míg Mihók Attila az állóképesség hiányát emelte ki.

Pusztai Viola Nem az elégedettség hangján szóltak a szövetségi kapitányok a fiú és a leány U17-es vízilabda-válogatottnak a bakui Európa Játékokon nyújtott teljesítményéről. A korosztályos Európa-bajnokságnak megfelelő viadalon előbbi a hetedik, utóbbi az ötödik helyen végzett. Pedig mindkét csapat éremért utazott. − A torna elején hoztuk, amit kitűztünk célként, azaz megnyertük a csoportunkat – kezdi az értékelést Horkai György, a fiúk kapitánya. – A negyeddöntőben tisztességes küzdelem folyt a görögök ellen. Az ötméteres mindig lutri, tavaly az U18-as vb döntőjében mi nyertünk, most mi maradtuk alul. A mérkőzés előtt felhívtuk a játékosok figyelmét azokra a hibákra, amelyeket nem szabad elkövetniük, főleg védekezésben, de nem sikerült megvalósítani. Viszont küzdöttek, hajtottak a győzelemért, amiért el is mondtam nekik a meccs után, hogy emelt fővel jöhetnek ki a vízből.

Az általános vélemény szerint magas színvonalú tornát játszottak a válogatottak, a hét legerősebb közül bármelyik nyerhetett volna. Nagy meglepetésre Montenegrónak arra már a nyolcaddöntő után elszállt az esélye, leginkább azért, mert a csapatuk szétesett. A játékosok ugyanis egymással rivalizáltak, így hiába tartotta előzetesen őket mindenki favoritnak. − A mezőnyben nem lehetett látni extraklasszis egyéni teljesítményt, viszont nagyon jó csapatokat igen. Nálunk Burián Gergő, Vadovics Viktor és Nagy Ádám vezéregyéniség volt, de a görögök ellen a tizennégy éves Fekete Gergő – a korát meghazudtolva − szintén fantasztikusan játszott. Bennük van a lehetőség. Ha töretlenül fejlődnek, felnőttként is jó pólósok lesznek. Nagy például már idén a felnőttválogatottal edzhet és tagja az U20-as világbajnokságra készülő válogatottnak is. Vadoviccsal együtt rengeteget lépett előre a tavalyi U18-as vb óta. A játékosok egyébként nagyjából azt hozták, amit vártam, persze lehetett volna még egy-két jobb teljesítmény is. Bíztam benne, hogy a kapusok átlagban hatékonyabban védenek, és a védekezésünk is stabilabb lehetett volna. Bár az U17-es korosztályban nem egyszerű megteremteni a csapategységet, a magyar együttesben azzal nem akadt probléma. A fiúk sok időt töltöttek együtt, a hangulatra sem lehetett panasz, és a vízben is mindent megtettek egymásért. Ugyanaz igaz a leányválogatottra is. Mihók Attila elmondta, remek kis társaság jött össze, amiatt azonban csalódott, hogy végül csak az ötödik helyet szerezte meg.

− Éremért szerettünk volna harcolni Bakuban, de a torna előtt nem volt lehetőségünk éles meccset játszani a felkészülési idő rövidsége miatt – mondja a kapitány. − Így sem magunkat, sem az ellenfeleket nem ismertük. Az Európa Játékokon hasznos tapasztalatokat szereztünk, különösen arról: min kell változtatunk, hogy jobbak legyünk. Az egyértelműen kiderült: a legnagyobb hiányosságunk a többiekhez képest az állóképességben van, a meccseken rengeteget kellett cserélnünk. Év közben erre sokkal nagyobb súlyt kell fektetnünk. A csoportban a hollandok, valamint a negyeddöntőben a spanyolok elleni meccs előtt nem volt lehetőségünk pihenésre, így nem tudtuk felvenni a harcot. A lábtempónak szintén javulnia kell, és a blokkolások száma is kevesebb volt a mi oldalunkon, mint az előttünk végzett vetélytársakén. A legnagyobb fegyverünk a gyorsaságunk, de centerposzton és bekkben gyengébbek vagyunk a többieknél. A pozíciójátékra viszont feltétlenül szükség van, ha eredményesek akarunk lenni, valamint a jobb lövőteljesítményre is. Az egyéni teljesítmények közül Vályi Vandáét emelte ki, aki nagy százalékban hozta azt, amit remélt tőle. Hozzá csak Hertzka Orsolya nőtt fel, de mindkettejük esetében igaz: ha nem tudták kihasználni a gyorsaságukat, akkor az átlövések hatékonysága és minősége hagyott kívánni valót maga után. Mellettük Farkas Tamara és Mchunu Hlengiwe tudott a legtöbbet hozzátenni a mérkőzésekhez, de tőlük is kiegyensúlyozottabb teljesítményre van szükség. − A húzóembereknek is állóképesebbnek kell lenniük, a kritikus helyzetekben koncentráltabban kell játszaniuk. A két elveszített meccsen pont az hiányzott, miközben az ellenfelek csapatában két-három játékos is képes volt arra. A lányoknak nagyobb szerepet kellene kapniuk klubjuk felnőttcsapatában, hogy felkészülhessenek a hasonló feladatokra.