A korábban teremben szerzett világ- és Európa-bajnoki címet követően a 16 éves íjász, Orosz Viktor a szabadban is célba ért. Pontosabban lőtt, hiszen világbajnok lett az egyesült államokbeli Yanktonban.
reb Honlapunk időről időre hírt ad Orosz Viktorról, aki mindössze 16 évesen egyszeres vb- és kétszeres Eb-győztesnek vallhatta magát. A Mol Új Európa Alapítvány támogatottja nemrég azonban tovább bővítette amúgy is irigylésre méltón gazdag eredménysorát. A yanktoni korosztályos világbajnokságon a kadet csigás versenyszámban nyert újabb aranyérmet.
„Az időjárás tönkretette a néhány hete a klagenfurti junior Európa Kupán is megcsodált stílusát” – utal a mostoha körülményekre Nagy Béla, a magyar íjászsport kiemelkedő alakja, aki az 1980-as moszkvai olimpián az ötödik helyen végzett. A rangsorolóban még hőségben álltak a táblákhoz a versenyzők, míg a kieséses szakaszra jócskán visszaesett a hőmérséklet Yanktonban, viharossá fokozódott a szél, és még az eső is szakadt.
orosz_viktor02
„Nagyon élveztem a világbajnokságot, de a borzasztóan zavaros és rossz időjáráshoz egyszerűen nem lehetett alkalmazkodni, mindenki a túlélésre játszott – mondja már Orosz, aki minden külső tényező ellenére képes volt a többiek fölé kerekedni. – Eredetileg a legjobb négy közé jutást tűztük ki célul, de persze cseppet sem bánom, hogy nyertem. Leírhatatlan érzés!”
A csigás íjászat egyelőre nem olimpiai sportág – a nem ötkarikás sportágak seregszemléjén, a Világjátékokon szerepel –, ám Nagy és Orosz is arra számít, hogy hamarosan a játékok műsorába kerül.
Egyelőre azonban Viktor a közelebbi jövőre összpontosít: az idén szeretne részt venni a felnőtt-világbajnokságon, míg jövőre egy korosztállyal feljebb lép, a kadetből az ifjúságiak közé. A kadet korban elért eredményei alapján persze nem sok jót jósolunk a riválisoknak…
S hasonlóan gondolja ezt az olimpiai szakágban maradandót alkotó Nagy Béla is:
„Viktor tehetséges versenyző, nagyon biztos kézzel lő, és remek az idegrendszere az íjászathoz. Jó volna, ha még két-három fiatal fel tudna zárkózni hozzá, mert Yanktonban is egyedüli magyarként indult. Át tudtam élni a lelkiállapotát, hogy milyen is az, amikor másoknak egész kis csapat szurkol, ő pedig egymagában szerepel, s csak az edzője, azaaz édesapja szorít érte. A mi sportágunkban amúgy részben az anyagi háttéren múlik a sikeresség, hiszen drága a felszerelés, és szintén komoly összeget igényel a versenyeztetés. Amennyiben semmiben sem szenved hiányt, szép jövő vár Viktorra, mert minden adottsága megvan ahhoz, hogy nagy eredményeket érjen el.”
