Réka, Noémi, Jing, Jang

Pupp Réka és a húga, Noémi ugyanazon a hétvégén lett Európa-bajnok. Előbbi az ausztriai junior cselgáncs Eb-n, utóbbinak a romániai ifjúsági kajak-kenu kontinensviadalon kétszer is eljátszották a Himnuszt. Paksi otthonukban beszélgettünk a lányokkal.

Pusztai Viola Alig értek haza az egyik versenyről, már a másikra pakolnak a Pupp-lányok. Azaz hét közben csak a kajakozó Noéminek kellett újra elővennie a talán el sem tett utazótáskát, hiszen Lengyelországba indult, az Olimpiai Reménységek Versenyére. Déjà vu érzése lehetett, hiszen egy héttel korábban ugyanígy készült utazásra a család paksi otthonában, de akkor a nővére, a cselgáncsozó Réka sem csak nézte, ahogy pakol, hiszen a két lánynak ugyanazon a víkenden zajlott a korosztályos Európa-bajnoksága. Noémi a romániai Bascov felé vette az irányt a szüleivel, az ifjúsági kajak-kenu Eb-re, míg Réka az ausztriai Oberwartba tartott a junior cselgáncs Eb-re.

A tizenkilenc éves dzsúdós nem szereti, ha családja a lelátón izgul érte, így a szülei és a testvérei az interneten nézték, ahogyan a 48 kg-os súlycsoportban a döntőig vezető úton az ellenfelei pontot sem csinálnak rajta. Bár az aranyért folytatott csatában nehéz helyzetbe került a portugál Joana Diogóval szemben, végül a maga javára fordította a párharcot, és csak azt sajnálja, hogy nem ipponnal szerezte meg a három Eb-bronz után áhított aranyat. – Amikor Noémivel megtudtuk, hogy ugyanazon a hétvégén rendezik mindkettőnk Eb-jét, még csak viccesen mondogattuk egymásnak, mi lenne, ha neki és nekem is sikerülne aranyat nyerni – mondja Réka. – Így az első gondolatom a győzelem pillanatában az volt, hogy bárcsak ő is elsőként érne célba másnap. Az olyan felemelő érzés lenne... Még otthon adott a tizenhét éves húgának egy Jin Jang-medált, amit kettétörtek, az egyik felét Réka, a másikat Noémi vitte magával. Utóbbi szerint erőt adott mindkettejüknek, miképpen az is feldobta, hogy látta nyerni a nővérét, mielőtt vízre szállt volna a K–1 1000 méteres döntőjében. – Réka győzelme kicsit elterelte a figyelmemet arról, mennyire izgulok, de összpontosítanom kellett, hogy minden úgy menjen a döntőben, ahogyan az edzéseken gyakoroltuk – így Noémi. – Ez teljes mértékben megvalósult, hiszen elsőként értem célba a távon, aztán másnap 500 méteren is az enyém lett az arany. Édesanyja, Szilvia úgy emlékszik, a rövidebb távon lánya száz méterrel a cél előtt még csak negyedik volt. Az, hogy mennyire izgult érte, a befutóról készült videofelvételeken is látszik. Noémi csak nevet, ő nem érezte belülről olyan vészesnek a helyzetet. Miközben a két lány egymás aranyát nézegeti a család nappalijában, megállapítják, Rékáé nehezebb, de Noémi azonnal rávágja, neki meg kettő van. – Nagyon régóta szerettem voltam ezt az aranyat, s most, hogy a kezemben tartom, már fel tudom fogni, hogy Európa-bajnok vagyok – mondja Réka. – Jó érzés, hogy végre sikerült.

Noémi, aki a K–1 500 méter eredményhirdetésekor, a Himnuszt hallgatva el is sírta magát, hasonló érzésekről számol be. Nehéz éven van túl, ugyanis úgy szerzett két elsőséget az Eb-n, hogy az ifjúsági világbajnokságra a hazai válogatón nem sikerült kiharcolnia az indulás jogát. Réka azonban éppen az októberi, Abu-Dzabi-i junior-világbajnokságra készül. Tavaly pontszerző helyen végzett, most szeretne előrelépni. A lányok közös szobájában egyébként a gyerekkortól kezdve gyűjtött érmek sokasága lóg le a mennyezetről, időrendi sorrendben, így Noémi hezitálás nélkül megmutatja élete első „trófeáját”. Persze az érmek mellett helye van a barátoktól kapott képmontázsoknak is. Meg a könyveknek. Mindketten szeretnek olvasni. Noémi kedvence az olimpiai bajnok úszó, Székely Éva Sírni csak a győztesnek szabad című könyve. – Rengeteget köszönhetek ennek a könyvnek, nagyon sok erőt és motivációt ad, hiszen mint minden sportolónak, nekem is az a célom, hogy részt vegyek az olimpián. Más kincseket is rejt a szoba, például azokat a portrérajzokat, amiket Noémi készített Rékának a tavalyi junior Eb-bronzérem megszerzése után. Azt mondja, csak „poénból” rajzolta azokat, de nagyon örül neki: nővérének olyan sokat jelent, hogy kitette a szekrényére. Hogy az Eb-győzelmet miként örökíti meg, azt még nem döntötte el, és Réka sem árulta el, mivel készül húga köszöntésére.