Egyedül nem megy

A döntőket már csak a lelátóról nézték a magyar fiatalok a szombathelyi magyar nemzetközi asztalitenisz-bajnokságon, miután a legtovább jutó Bruckner Máténak és Kramarics Gergőnek is véget ért a verseny a 32 között. Bátorfi Zoltán a korai búcsú ellenére a fiúk mutatott játékával és a mentalitásukkal is elégedett.

Pusztai Viola A legtöbb magyarnak már csak a szurkolás jutott a szombathelyi magyar nemzetközi asztalitenisz utánpótlás-bajnokság második napján. Kár, hogy déli egy óráig e remekül művelt tevékenységnek is vége szakadt, miután a tizenhat között már egy magyar fiatal sem volt érdekelt az ifjúsági egyesek versenyében. Addig azonban hat játékosnak szurkolhattak a társak az első nap már tökéletesre csiszolt rigmusokkal. Előbb a lányoknak, de fájó, még be sem melegedtek a hangszálak, Fehér Orsolya, Göndör Fanni és Hartbrich Leonie is búcsúzott a további küzdelmektől. A nyolcaddöntőbe jutásra utóbbinak volt a legnagyobb esélye: míg a másik két lány nem nyert szettet a japán Kato Juko, illetve a fehérorosz Hanna Pacejeva ellen, Hartbrich 4-2-re kapott ki a szerb Izabela Lupuleszkutól.

A papírformát persze lehet borítani, és azt a fiúk be is bizonyították. Az egyes versenyben leginkább Kramarics Gergő, akit 126.-ként rangsoroltak, így az, aki a győzelmére fogadott volna a tizenharmadik kiemelt Nyikita Jarusin ellen, annak igen szép összeg ütötte volna a markát. Nos, azután, hogy 2-0-ra, majd 3-1-re is vezetett az ellenfél, nem kellett azon bánkódni, hogy bevétel nem lesz belőle. Kramarics azonban nagyot küzdve egyenlített, sőt a végén ő emelhette magasba az öklét, a társak nem kis üdvrivalgása közepette. − Nagyon nehezen indult a meccs, nem tudtam felvenni a ritmust. Nagyon sok tenyeres induló elment, de aztán megéreztem a játékot, Jarusin pedig egyre jobban kiesett belőle. A döntő szettben nagy előnyt szereztem, amitől elbizonytalanodott – mondta Kramarics. De már akkor, hogy a 16 közé jutásért 4-2-re kikapott a tajvani Chun-Yu Tsai-tól, pedig 2-0-ra vezetett. − Sokat nyomott a latban, hogy 2-0-s vezetésem után megérkezett az asztalhoz az ellenfelem edzője, és tanácsokkal látta el, mit kell ellenem játszania. Nagyon rosszul fogadtam a szerváit, abból sok pontot vesztettem, feltettem ziccere, amit csak meg kellett csinálnia. Úgy érzem, a versenyen összességében jól játszottam, a csoportomban a negyedik helyre rangsoroltak, mégis továbbjutottam, és a főtáblán is mentem két kört. Elégedett vagyok. Bátorfi Zoltán szövetségi kapitány is dicsérte a játékost. Ahogy a szintén a 32 között búcsúzó Bruckner Mátét is: − Olyan jól még sosem láttam játszani, mint az osztrák Christian Friedrich és az európai topjátékosok közé tartozó szlovén Darko Jorgic ellen. Utóbbi ellen nyerhetett volna, de nem hitte el, hogy képes rá. Így pedig a remek játék ellenére 4-2-re kikapott, mert, ahogy mondta a meccs után, azért nagyon sok könnyű labdát elszórt, és nem használta ki, hogy ellenfele rosszul fogadta a szerváit. Nem az zavarta elsősorban, hogy nála sokkal magasabban rangsorolt játékossal játszott, hanem a rengeteg kihagyott ziccer. Ha ajtó-ablak szituáció adódott előtte, akkor az elvesztett pont jutott eszébe, és nem a megnyert. Bruckner és Kamarics mellett egyesben a szerdán párosban tizenhatig jutó Balázs Bence volt még érdekelt, aki nagyon bátran játszott az ötödik kiemelt fehérorosz Alekszandr Kanin ellen. Egyelőre a nagyobb tapasztalattal rendelkező játékos 4-2-re felülmúlta, de Balázs a júliusi ifjúsági Európa-bajnokság óta Bátorfi szerint is sokat fejlődött: − A küzdeni akarásával sosem volt gond, és az elmúlt hónapokban legalább három fórt javult a játéka, a tenyerese sokkal stabilabb lett. De nemcsak vele, összességében a többiekkel is elégedett vagyok, jó volt őket nézni. Nagyon jó mentalitással álltak asztalhoz, hallatták a hangjukat egy-egy megnyert poén után. Molnár Istvánnak, aki a legjobb formában van, idő kellett, hogy megszokja az új labdát, és az rányomta a bélyegét az egyesben nyújtott teljesítményére, de párosban fantasztikusan játszott. Látom biztató jeleket, még ha most messze is vagyunk Európa élvonalától.

És hogy az élvonalat se feledjük. Párosban taroltak a tajvaniak, a lányok esetében nem is lehetett kérdés, hogy ők nyerik a versenyt, hiszen házidöntőt rendeztek, amelyben a Yu-Jhun Li, Po-Hsuan Lin kettős bizonyult jobbnak a Pei-Ling Su, Ruei-Ling Wen duóval szemben (3-0). A fiúknál a Hsin-Yang Li, Cheng-Feng Yu páros nagy csatában, minimális különbséggel győzte le 3-2-re a szlovén, cseh Darko Jorgic, Tomas Polansky kettőst. A lányok döntőjét viszonylag csendben szemlélte a többnyire a játékosokból és edzőkből álló közönség az Aréna Savariában. Csak néha hangzott fel a „Hai Adina!” kiáltás, illetve innen-onnan a taps, ha az első kiemelt román Adina Diaconu  beütött egy-egy poént. Ellenfele, a párosban győztes Yu-Jhun Li 3-1-es hátrányban sem adta fel, egyenlített, de a végig rezzenéstelen arccal játszó Diaconunak a döntő játszmában három meccslabdája is volt, amiből az elsőt − látványos poénnal − ki is használta, így ő lett a bajnok. A fiú döntőjében a Bruckner Mátét búcsúztató Darko Jorgic és az osztrák Andreas Levenko találkozott. Előbbi a tizenhat között majdnem elvérzett, miután az orosz Andrej Szemjonovnak több meccslabdája is volt ellene, de mindegyiket hárította, és hozta a döntő szettet. A fináléban Levenko kezdett jobban, és úgy tűnt, nem is lehet megállítani a szervája előtt a kezével egész kört leíró osztrákot. Jorgic azonban belelendült, és egyenlített. Az ötödik játszmában Levenko ismét ellenállhatatlanul játszott, de a hatodikban ugyanez igaz volt a szlovénre is. A döntő szettet utóbbi bírta jobban idegekkel, így az övé lett az aranyérem, plusz a taps az egész nap kitartóan szurkoló honfitársaktól. Pénteken az ifjúságiak és a serdülők is a csapatversenyben bizonyíthatnak, Magyarország a fiúk és a lányok mindkét korosztályában három csapattal áll asztalhoz. A részletes eredmények ITT megtekinthetők.