Elvették két érmünket
Ki kell mondani: az ifjúsági Európa-bajnokság 64 kg-os súlycsoportjának egyik, ha nem a legnagyobb favoritjától, Kontrecz Márktól a pontozóbírók elvették az érmet. Rajta kívül az összes magyar, vagyis Kovács Richárd, Tar Sándor és Oláh Gergely is búcsúzott a negyeddöntőben.
Nagy-Pál Tamás Tragédia – röviden s tömören így lehet összefoglalni azt, ami a Lengyelországban zajló ifjúsági Európa-bajnokság ötödik napján történt. Négy magyar lépett ugyanis szorítóba a negyeddöntőben és mindegyikük búcsúzott. A fájó az egészben az, hogy ketten is győzelmet érdemeltek, ráadásul Kontrecz Márk (64 kg) személyben a súlycsoport legnagyobb favoritját fosztották meg a pontozóbírók – érthetetlen módon – az elődöntő lehetőségétől.
A magyar minden menetben egyértelműen jobb volt a grúz Eszkerkan Madijevnél. Talán a harmadik felvonás volt némileg kiegyenlített – abban azonban a magyar fiú úgy eltalálta ellenfelét, hogy arra számolnia kellett a vezetőbírónak.
„Márk mindent megmutatott abból, amiért az egyik legjobb jelenleg a világon – jelentett Kołobrzegből Füzesy Zoltán szövetségi edző. – Kezdeményezett, gyorsan és keményen, esélyeshez méltóan bokszolt. Nyilván mindig lehet jobbat nyújtani, de egyértelműen hozta az összes menetet. Hogyan kaphatott ki mégis? Fogalmam sincs. Nem tudunk mit tenni, nevetünk. Kínunkban.”
Még szerencse, hogy Kontrecz fejben erősebb annál, mintsem feladja. Eltökélte: a második ifjúsági évében bebizonyítja, hogy súlyos tévedés történt.
Kovács Richárd (60) már nem vette ennyire könnyen, hogy finoman casino szólva is véleményes vereséget szenvedett a német Andreas Avtsidistól.
„Könnyen pontozható, taktikus meccs volt, nagyon kevés ütéssel. Ricsi több akciót kezdeményezett és többet is talált. Szerintem tőle is elvették a meccset. Első felindulásában azt mondta, hogy ennek így nincs értelme, abbahagyja a bokszot. Nagyon remélem, hogy nem.”
Sokkal egyértelműbb volt Tar Sándor (56) összecsapása, aki a kezdést rontotta el nagyon a grúz Gagik Pozojan ellen. „Lélektani hátrányba került az első menetben, mert csak beleugrott a meccsbe. Nem készítette elő a bunyóját, és hiába harcolt a folytatásban nagyot. Ilyen kiszolgáltatott helyzetből nem lehet nyerni.”
Oláh Gergelyből ( 91) pedig a rutin hiányzott, melyet az ukrán Vjacseszlav Havriljuk kitűnően ki is használt. „A jobb kezét el se merte indítani, ha meg igen, azon gondolkozott, hogy visszahúzza-e. Aztán melléütött négyet-ötöt. Pedig jó keze van, amelynek egyszer kell csak elsülnie, de lehetőleg még az elején. Ez nem sikerült, így lassan elfogyott, elment az ereje, ráadásul komoly ütést is beszedett.”
Ezzel a magyar csapat számára a negyeddöntőben, vagyis érem nélkül ért véget az Eb. Ettől függetlenül nem utazik haza a gárda: edzenek, futnak, kesztyűznek Lengyelországban a fiúk. „Elmegyünk múzeumba is, mert kulturálódni is kell néha. És természetesen azért megnézzük az elődöntőt és a finálét is – külön figyelve a bírók ténykedését…”