2016-08-31 20:37
A tuti recept
Már javában az elkövetkező négy éves programot tervezi a 19 éves Péni István, aki 12. és 13. helyet gyűjtött be a riói olimpián. Az UTE Mol Új Európa Alapítvány által támogatott sportlövője a tapasztalatok birtokában és a hasznos élményekből a „tuti receptet” készíti.
reb „Most éppen a konditeremben vagyok, beszélhetnénk este?” – felelte megkeresésünkkor a sportlövő Péni István, akitől a megbeszélt időpontban természetesen azt kérdeztük először: csak nem máris edzésbe állt? „Igen is, meg nem is. Elsősorban a maga kedvére végzem a fizikai gyakorlást, a saját fegyveremet az olimpia óta nem vettem a kezembe, s szeptemberig nem is fogom, lőttem azonban korongot. Igénylem a pihenést, kicsit ki kell heverni az elmúlt éveket.” Sok ideje nem lesz rá, hiszen október elején kezdődik a Világ Kupa-döntő Bolognában, amelyre VK-érmesként kvalifikálta magát (minden számban a legjobb tizenkét lövő indulhat). Érhetően büszke is, hogy lőállásba állhat – a viadal ráadásul gyakorlatilag a következő négyéves program kezdete. „Már az olimpia előtt gyakran eszembe jutott, hogy mi vár rám az azt követő években. Jövőre junior-, utána felnőtt-világbajnokság, majd ha minden igaz, 2019-ben Európa Játékok. Azaz, minden nyáron gyakorolhatom, hogyan kell csúcsformába kerülni a jelentős versenyekre. Rió fontos állomás volt, de csak állomás. Nem lettem olimpiai bajnok, gyűjtöm a tapasztalatokat.” A gyűjtést szó szerint és komolyan kell venni: mindenre kiterjedő exceltáblát vezet, s rendszerezi, hogyan teljesít, s mire kell figyelni. S e ponton, a jövőbe tekintés után kilyukadunk a közelmúlt meghatározó eseményénél, a riói játékoknál, amelyre másfél év alatt, kemény kvalifikációs sorozat után jutott el. Mint ismert, az 50 m puska, három testhelyzetű számban a 12. (44 közül), míg 10 légpuskában a 13. helyen végzett (50 indulóból). Átgondolta a történeteket, és már látja, mit csinálna másként. „Meglehetősen keményre sikerült a felkészülés utolsó fél éve. Ha most döntenék, hosszabb ideig edzőtáboroznék külföldön az olimpia előtt, mert itthon kicsit befásultam, odakint viszont más pályán, másokkal gyakorolva új lendületet kaptam. Valamivel több pihenőt is hagynék előtte, mert abból nem sok jutott. Persze, mindezt előre nem tudhattuk, annyira fiatal vagyok, hogy még tanulnunk kell, mit hogyan bírok.” Mint mondja, ezek egyelőre a saját tapasztalatai. Az edzőjével, Kissné Oroszi Edittel szeptemberben beszélik át a gondolatait, de az újpesti trénernek is hasonlóak a meglátásai. Péni úgy érzi, jól helytállt Rióban, hiszen az első tizenöt közé került mindkét számában, márpedig igencsak sűrű a mezőny, szinte bárki győzhet. A döntő, különösen az érem óriási siker lett volna, ám úgy érzi: reális az eredmény, itt tart. Igaz, megjegyezte: ugyanezzel a lövőtudással négy év múlva, rutin birtokában fináléba kerülne. S ha már rutin: a Mol Új Európa Alapítvány által támogatott sportoló két éve már indult ötkarikás eseményen, a nandzsingi ifjúsági olimpián, légpuskában bronzérmet szerzett, míg a vegyes csapattal a dobogó legfelső fokára állhatott fel. „A kínaiak minden szempontból sokkal jobb ötkarikás játékokat szerveztek, mint a brazilok, s persze meríthettem az akkori élményekből. Ezúttal viszont nagyobb tét került ránk. A lőállásban akár jobbra, akár balra néztem, olyanokat láttam, akik jók, nyerhetnek, míg az ifjúsági játékokon a három dobogós kiemelkedett a mezőnyből. A helyzet nekem is okozott némi plusz feszültséget Rióban, a légfegyver előtt valamivel idegesebb voltam, mint általában, de a második számra, az összetettre már jobban kezeltem a nyomást.” Ez az 1172 körös, magyar olimpiai csúcsnak számító eredményen is tetten érhető. Most viszont az újabb kihívások következnek: a szeptember eleji országos bajnokságot „menetből” teljesíti, a Világ Kupa-döntőn pedig felszabadultan, a lövést élvezve akar versenyezni. S ha érmet nyer, biztosan nem lesz boldogtalan.