Aggasztó állapot

A Magyar Diáksport Szövetség felmérése alapján kiderült, hogy aggasztó az iskolások fittségi állapota. Az eredmények régiónként jelentős eltérést mutatnak, ugyanakkor általánosságban is megállapítható: a diákoknak több mozgásra lenne szükségük.

UP-info A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) nemrég összegezte a Nemzeti Egységes Tanuló Fittségi Teszt, azaz a NETFIT 2015-2016-os tanévre vonatkozó országos méréseinek eredményeit. Azok alapján kijelenthető, hogy elkeserítő a fiatalok fittségi állapota, főleg a középiskolás korban lévő tanulóké. S akkor a részletek: a NETFIT kiemelt, a magyar iskolarendszerben egységesen működtethető, egészségközpontú fittségmérési-értékelési szisztéma. A rendszert majdnem 3700 iskola, 800 ezer tanuló és 13 ezer pedagógus használja. Ennek keretében a testnevelő tanárok minden évben elvégzik az 5-12. osztályos tanulók felmérését, amely négy fittségi profilban jellemzi a tanulókat: állóképesség, erő, hajlékonyság és testösszetétel.

A mérések eredményeitől függően három zónába kerülhetnek a diákok: egészség-, fejlesztési vagy fokozott fejlesztési zónába. Az aerob (állóképességi) mérés során a gyerekek feladata az ingafutás: hányszor tudja a tanuló teljesíteni a távot úgy, hogy az adott szakaszra jutó időkeret egyre rövidül. A testösszetétel és tápláltság értékelése esetén a testtömeg-indexet (BMI) vizsgálják. A vázizomzat fittségi profiljának elemzésekor a gyerekeknek ütemezett hasizomgyakorlatot, törzsemelést, fekvőtámaszt, kézi szorítóerőt vizsgáló gyakorlatokat és helyből távolugrást kell végrehajtaniuk. A hajlékonysági teszt során a térdhajlító izmok nyújthatóságát és a csípőízület mozgásterjedelmét nézik. A 2015-2016-os eredményekből kiderült, hogy az átlag magyar iskolások fittségén még sokat kell javítani. A legnagyobb gondok az állóképességnél mutatkoznak. Megfigyelhető, hogy a kor előrehaladtával ezek az eredmények fokozatosan romlanak. Tízéves korban a diákok állóképessége még hetven százalékban megfelelő, tizennyolc éves korukra azonban ez a szám harminc százalékra csökken. A legutóbb vizsgált tanévben a tanulók – hasonlóan a 2014-2015. tanévi felméréshez – a hasizom- és a kézi szorító erő tesztben érték el a legjobb eredményeket. Ráadásul az előző évi adatokhoz képest további 2-4 százalékos javulás tapasztalható. A rendelkezésre álló két tanév mérőszámait összehasonlítva megkockáztatható, hogy már érződik a rendszeres iskolai testmozgás, a mindennapos testnevelés pozitív hatása: a nyolcadikos és tizenkettedikes tanulók a második évben jelentősen jobb (7-10 százalék) eredményeket értek el az állóképességi teszten. „A program keretében a szülőknek lehetőségük van arra, hogy betekintsenek gyermekük fittségi eredményeibe, hiszen a rendszer egyben értékelő és visszajelző eszköz is a diákoknak, a szüleiknek és a tanáraiknak. Célunk, hogy mindannyian folyamatosan kövessék a fittségi mutatókat, hiszen a felmérések eredménye extra motivációt adhat a rendszeres testmozgásra. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez iránt már kisiskolás korban kialakuljon a gyerekekben az igény, mert így sokkal nagyobb az esélye, hogy felnőttként is egészségtudatos életet élnek” – mondta Balogh Gábor, az MDSZ elnöke. Az első mérési eredményekhez hasonlóan Közép-Magyarországon és Budapesten a legjobbak a fittségi eredmények, míg Észak-Magyarországon a legkedvezőtlenebbek. A testtömegindex esetében Budapesten kerültek a legkevesebben (5,7 százalék) a fokozott fejlesztést igénylő kategóriába, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legtöbben (10,4 százalék). Az adatok összehasonlításakor – a természetes genetikai adottságokon, biológiai érésbeli különbségeken túl − mindenképpen szem előtt kell tartani a tanulók szociokulturális hátterét, a családok jövedelmi helyzetét, és egy-egy település sportszolgáltatásokkal való ellátottságát is. Ezek ugyanis mind befolyást gyakorolnak a tanulók fittségére. Az eredmények éppen ezért önmagukban nem egy-egy iskola pedagógiai programjának, vagy az ott zajló egészségfejlesztő munka minőségét jelzik. A regionális eredményeket az is erőteljesen befolyásolja, hogy adott térségben a családok megtehetik-e, hogy egészséges élelmiszereket vagy sportszolgáltatásokat vásároljanak, és pozitív életvezetési mintákat nyújtsanak a gyerekeknek.