A tavaszra várva
Mindent megnyert a korosztályában, amit lehetett tavaly a kenus Slihoczki Ádám a társával, Szőke Attilával. A Mol Új Európa Alapítvány támogatottja azonban nem dőlhet hátra, mert az idei év a korosztályváltásé lesz. Az U23-as és a felnőtt mezőnyben pedig nem könnyű a helytállás. Ő mégsem fél ettől a próbától, s alig várja, hogy ismét vízen lehessen.
Gy. Szabó Csilla – utanpotlassport.hu Hibátlan évet zárt a Dunaferr SE 18 éves kenusa, Slihoczki Ádám. A Mol Új Európa Alapítvány által támogatott sportoló a társával, a fővárosi Szőke Attilával mindent meg- és elnyert, amit csak lehetett: ifjúsági Eb-t, vb-t, az év legjobb utánpótláskenusa címet és a Kolonics Alapítvány díját. Kívánhat-e ennél többet az új esztendőben? Ha többet nem is, mást mindenképpen. Ádám ugyanis utolsó éves ifjúságiként hozta össze a nagyszerű szériát, így az idén már a felnőttek között kell megmutatnia, mit tud. Az U23-as kategória ugyan enyhítheti némiképp a korosztályváltás kínjait, azért mégiscsak az idei lépés lesz az eddigi legnagyobb a pályafutásában. „Nem tartok a felnőttektől. Sőt él bennem a bizonyítási vágy. Szőke Attilával párban egyébként sincs veszítenivalónk, mi leszünk a legfiatalabbak. A múlt év eredményei pedig önbizalmat adnak, amire most nagy szükségünk lesz. A cél mindig ugyanaz, először itthon, a válogatókon kell nyerni, csak azután tekinthetünk távolabbra. Szeretnénk együtt maradni párosban, és ott folytatni, ahol az ősszel abbahagytuk” – mondja a terveiről. Egyébként a mínuszok és a hajózásra alkalmatlan vizek sem tudják tétlenségre kényszeríteni a kajakosokat. Télen sincs tehát szó leállásról. Bár ez az időszak egyáltalán nem tartozik a dunaújvárosi kenus kedvencei közé: „Ez az év legkeményebb szakasza. Ilyenkor edzünk a legtöbbet. Most tesszük le az alapokat, amelyekre a versenyidényben építkezhetünk. Sokat futunk, úszunk, kondizunk. Nemrégiben annyira elfáradtam, hogy kicsit meg is betegedtem. Alig várom már a február végét, s hogy újra vízre szálljunk. Cseppet sem szeretem ezt az időszakot. Ha kedvelném, úszónak mentem volna, nem kenusnak.” Slihoczki berzenkedése azonban látszólagos. A kenus közismert a humoráról és a lazaságáról, s ezzel a tulajdonságával tökéletesen kiegészíti a nála jóval stresszesebb társát, Szőke Attilát. Amikor a tavalyi junior világbajnokságon aratott nagyszerű győzelmükről kérdezzük, az események sajátos verzióját meséli el: „Életem legnagyobb élménye volt a döntő, még most is nagyszerű érzés visszagondolni rá. Sima volt, tudtam, hogy nyerni fogunk, egy percig sem izgultam. Nyolcszáznál még egy hajóval le voltunk maradva, de ez így volt megbeszélve.” A futamot a partról követő társak és edzők korántsem voltak olyan biztosak a győzelemben. Sőt, szinte senki nem hitt már abban, hogy kétszáz méterrel a cél előtt képesek lehetnek ekkora hátrányt ledolgozni. Slihoczki és Szőke azonban robbantott, és győzött. Mestereik, Molnár Gergely és Guj Attila szerint a szívük vitte őket előre, s az utolsó leheletükkel nyertek. „Ez az év valóban nagy ugrást jelent. De hát fel kell nőni a feladathoz. Az állóképesség fejlesztésében szerintem nagyon jól haladtunk, azzal nem lesz gond. Nagyon biztató, hogy ezer méteren már tavaly, a felnőttbajnokságon is negyedikek lettek Attilával. Az országos bajnokságon egyébként ötszázon Kiss Balázzsal, kétszázon pedig Hajdu Jonatánnal ment a nagyok között, s mindkétszer nyert az idősebb klubtárssal” − nyilatkozott bizakodóan tanítványa esélyeiről Molnár Gergely. Az idő múlását nemcsak a korosztályos kategóriák változása mutatja, hanem az is, hogy Ádám kinőtte az egyeshajóját, amellyel a magányos edzéseit eddig végezte. A Mol Új Európa Alapítvány támogatásának köszönhetően azonban sikerült újat vásárolnia; ez jobb is, újabb is, mint a régi volt. A korosztályváltás sikere a kenun biztos nem fog múlni. Egyéb korosztályos hírek KAJAK-KENUBAN a sportági aloldalunkon.