Sok pénz sokra megy

Három kiemelt fővárosi klub, az MTK Budapest, az UTE és a Vasas illetékeseitől azt próbáltuk megtudni, hol tart, milyen szinten áll, mennyire eredményes a náluk folyó utánpótlás-nevelő munka. Legfőképpen arra voltunk kíváncsiak, mennyit lendített rajtuk az elmúlt évek pénzügyi „aranykora”, tudtak-e élni – s ha igen, milyen mértékben – a megnőtt állami támogatással, a taóból, vagyis a társaságiadó-kedvezményből „átfolyó” pénzekkel, miképpen változtak az egyes szakosztályok mennyiségi, minőségi mutatói, melyek a legfontosabb tapasztalatok, s nem utolsósorban: milyen a jövőkép?

Jancsó Kornél – utanpotlassport.hu A 20 éven aluli sportolók alkotta klubhátországot illetően impozáns számokkal szembesülhettünk, hiszen az MTK-ban – a külön gazdasági társaságként működő futballrészlegen kívül – nem kevesebb, mint 27 szakosztály működik. Ezekben a fél évtizeddel ezelőtti helyzethez képest – amikor 17 szakosztály létezett – most több mint háromszor annyi igazolt sportolóval, csaknem 1800 tinédzserrel foglalkoznak. Bő négy éve még csak tíz edző volt, jelenleg viszont már 62 szakember dolgozik a kék-fehérek utánpótlásában. Az Újpest manapság 17 szakosztályt működtet, s majdnem háromezer gyerek sportol lila-fehér színekben, a foglalkoztatottak száma pedig évről évre növekvő tendenciát mutat.  A létszámbővülésnek jelenleg az szab határt, hogy az UTE minden szakosztálya – melyek között nincs kft.-ben működő – telített. A Vasasban mostanáig 24 sportág lelt otthonra, az elmúlt három-négy esztendőben az állami forrásoknak köszönhetően bővítették a szakosztályi palettát, a piros-kékek utánpótlásának összlétszáma jó egyharmadával nőtt, igazolt versenyzőik száma megközelíti a háromezret.

Ami a vonzerőt, a klub értékeit illeti, az MTK-ban roppant fontosnak tartják a minőségi képzést is garantáló Brüll Alfréd Akadémiát, amely jelenleg is az egyetlen egyéni sportágakban működő multisport-akadémia Magyarországon. A klub kommunikációs osztályának értékelő összegzése szerint szakmai szempontból több szakosztályuk is kiváló, így a kézilabda, melyben csapataik a szivacskézilabdától kezdve a felnőtt első osztályig minden korcsoportban indulnak. Hasonlóan jó a helyzet kosárlabdában is: mind a hét korosztályban – a kengurutól a kadétig – versenyeznek, s NB I/B-s amatőr csapatot is indítanak, zömmel a fiatalokra építve. Saját kosárcsarnokuk pedig lehetőséget ad számukra a minél szélesebb utánpótlásbázis kiépítésére. Az atlétikai szakosztály fejlődéséhez nagyban hozzájárul, hogy a Lantos Mihály Sporttelep területén ott áll az új, rendkívül modern Atlétikai Centrum, amely a jövőben nemzetközi versenyeknek is otthont adhat. A két kajakos vízitelep felújítására ugyancsak jelentős összegeket fordítottak az elmúlt két évben – tudtuk meg az MTK-tól, ahol arra is büszkék, hogy az egész országban övék a legtöbb igazolt versenyzővel büszkélkedő sakkszakosztály.

Újpesten a csapatsportok a legnépszerűbbek, esetükben ott a legkiemelkedőbb a létszámnövekedés, de az UTÉ-ban igencsak kedveltek a küzdősportok is mind a fiúk, mind a lányok körében. A leglátványosabban az elmúlt három évben a röplabdázók száma nőtt. A sportág – mint látványcsapatsport – korábban nem tartozott a taotámogatást élvezők közé, ám nagyot változott a helyzet, hiszen a múlt évtől bekerült a „kivételezettek” rendszerébe, s ennek köszönhetően is virult ki a szakosztály. Az adatok szerint 2015-ben 42 igazolt röplabdást tartottak nyilván, 2016-ban 97-et, tavaly pedig már 103-at. A jelenlegi „túltelítettségen” enyhítendő, vagyis a további létszámbővítés érdekében nagyobb infrastrukturális beruházásokba kezdtek. Továbbá amellett, hogy helyet biztosítottak a csapatoknak, az edzői stábot is növelték. Az UTE jégkorong-, illetve labdarúgó-szakosztályában is hasonló fejlődés figyelhető meg: a hokisoknál a három évvel ezelőtti 247-ről előbb 265-re, majd 2017-ben 284-re nőtt a játékoslétszám, a futballisták hasonló statisztikája pedig: 278, 298 és 317 fő.

A Vasasban szinte az összes „taós” sportág utánpótlása kiemelkedően teljesít. Ezekben a sportolói létszámmal korábban sem volt gond, miközben ma már a megfelelő feltételeket is tudják biztosítani, amire korábban semmi esély nem volt. A taotámogatást nem élvező sportágak közül a piros-kékeknél a vívás számít „húzóágazatnak”, a pasaréti centrumban folyó munkát példaértékűnek minősítik, amit alátámaszt az olimpiai eredményesség éppúgy, mint az utánpótlás-nevelés sikere és a sportolói létszám. Az eredményesség szempontjából persze kulcsfontosságúak a kiemelt sportágfejlesztési program keretében kapott források , ez a többlet viszont a vívólétszámra nincs hatással, mivel a sportág Pasaréten korábban is telt házzal működött – köszönhetően a felkészült szakembereknek és a kedvező környezetnek. A piros-kékek úgy tartják, hogy korábban, amikor kevésbé voltak kedvezőek a feltételek, akkor is eredményesek tudtak lenni. Ami megítélésük szerint mostanra változott: a növekvő pénzügyi lehetőségek nyomán egyre több az olyan riválisuk, amely fel tudott zárkózni rájuk, egyes sportágakban pedig akár meg is előzte őket. A felvetésre, hogy önmagában a pénz nem minden, s hogy melyek a legfontosabb feladatok az utánpótlás-nevelésben, a következő válaszokat kaptuk a megkérdezettektől. MTK Budapest, kommunikációs osztály: „Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a számunkra versenysport-eredményesség szempontjából kiemelt szakosztályokban legyenek olyan fiatal felnőttversenyzők, akik jövőképet jelentenek az utánpótlás-korosztályok számára. Ha nincsenek ilyenek, akkor a klub megmarad a „csak” utánpótlás-nevelő kategóriában a sportolók szemében, és a legtehetségesebb fiataljaink a felnőtt korosztály küszöbén eligazolnak. A sikerekhez, a létszámbővüléshez elengedhetetlen, hogy minél több és jobb minőségű sportszert, sporteszközt tudjunk a szakosztályoknak biztosítani. A sportlétesítmény-fejlesztési támogatásnak köszönhetően lehetőségünk nyílik, hogy szakmailag megerősített atlétikai szakosztályunkat tovább fejlesszük, a vívóknál szintén nagymértékű felújításokat tervezünk, emellett minél több versenyt szeretnénk rendezni utánpótláskorú sportolóink számára. A hazai rendezésű események nemcsak a saját versenyzőinknek és szurkolóinknak fontosak, azok előnyeit a toborzásban is maximálisan ki tudjuk használni.” UTE, Őze István klubigazgató: „Sikeres jövőnk egyik alapfeltétele a magas színvonalú sportszakmai munka, amely minden szakosztályunkat jellemzi. Az edzői stáb tevékenységének köszönhetően évről évre több sikert tudhatunk magunkénak – ezáltal gazdagítva Magyarország sportértékeit. A gyerekek sportolási feltételeinek biztosítása, javítása érdekében, az élsport utánpótlás-nevelésének támogatásaként az újpesti önkormányzattal közösen két labdasportcsarnok, öt edzőpálya, valamint jégcsarnok és curlingpálya építését kezdtük meg, melyet kiemelt állami támogatásból, valamint taotámogatás segítségével valósíthatunk meg. Összességében elmondható, hogy jó irányba tartunk, szinte minden szakosztályban egyre eredményesebbek utánpótláskorú sportolóink. Hátországunk bővítését segítheti, hogy az UTE edzői valamennyi újpesti általános iskolában tartanak testnevelésórákat. Fontos szempont számunkra, hogy az egyesületünkben sportoló gyermekeink, legyenek kicsik, nagyok, kövérek vagy soványak, élvezzék azt, amit csinálnak, és örömmel járjanak az edzésekre, versenyekre.” Vasas SC, Markovits László elnök: „Hadd bocsássam előre: nem kérdés, hogy napjainkban sokkal hálásabb feladat sportvezetőnek lenni, mivel az időnk és energiánk döntő többségét az építkezésre tudjuk fordítani. Szerencsés vagyok, hiszen több olyan munkatársam is van, akivel már bő egy évtizede dolgozunk együtt az anyaegyesület fejlődéséért. Korábban sok nehézségen mentünk keresztül, de rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk, így mostanra nagyon stabil és hozzáértő csapat alakult ki a klubvezetésben. Nem panaszkodhatunk, a Vasas SC a 24 sportágával mind az infrastrukturális lehetőségek, mind az utánpótlás-nevelés és a létszámok tekintetében virágzik. Jelenleg csak felnőttcsapataink eredményessége marad el a Vasassal szemben elvárt szinttől. Korábban szerényebbek voltak a lehetőségek, és egy-egy sportoló, illetve szakember elszántsága, elhivatottsága eredményezte a kiemelkedő sikereket. Ma sincs ez másképpen, de – hála a fejlődésnek – a sport rendkívül vonzó szektor lett a benne dolgozók számára, és ennek előbb-utóbb beérhet a pozitív hatása. Úgyhogy remélem, nemcsak egy-egy elszigetelt esetben érhetünk el nagy eredményeket. Ettől függetlenül a sportágak többségében a verseny világszinten mind kiélezettebb, vagyis a magyaros zsenialitásra mindig szükségünk lesz!”