Amikor nem (csak) a pénz beszél

Vajon üzletet jelent-e utánpótláskorú-sportolóknak világversenyt tartani? Amint az összeállításunkból kiderül, ez mifelénk sem jelent profitot. De akkor mi a hozadékuk az egymást érő hazai rendezésű korosztályos világeseményeknek? A már megtartott serdülő birkózó Eb, a júliusi junior kézilabda-vb és ifjúsági atlétikai Eb, illetve az augusztusi ifjúsági vízilabda-vb szervezői mondják el, szerintük miért hasznos a házigazdai szerep.

Munkatársainktól Június közepén zajlott le Győrött, az Olimpiai Sportparkban a serdülő birkózók Európa-bajnoksága, amelyen a magyar válogatott egy arany-, két ezüst- és öt bronzérmet szerzett. „Egyértelmű, hogy a sportág népszerűsítése érdekében Magyarországon is kell világversenyeket rendezni – mondja Bacsa Péter, a hazai sportági szövetség ügyvezető alelnöke. – A miénk nem olyan sportág, mint a labdarúgás vagy a kézilabda; az emberek nem diskurálnak a hétköznapokban a birkózásról. De nem csupán a népszerűsítés a rendezés hozadéka. A fiatalok ugyanis legalább háromszor olyan jól teljesítettek az itthoni környezetben, óriási pluszt adott nekik, hogy a sajátjaik előtt bizonyíthattak.” Az alelnök arról is beszélt, hogy üzleti alapon egyáltalán nem éri meg utánpótlásversenyeknek otthont adni, és a sportállamtitkárság, valamint Győr városának támogatása nélkül egyértelműen veszteséges lett volna ez az esemény is. Bacsa emlékeztetett rá, hogy a jövőben is megmérethetik magukat idehaza a fiatalok. A következő évben Tatabánya ad otthon azt U23-as világbajnokságnak, s a szövetség beadta a pályázatot a 2020-as kadét Európa-bajnokság megrendezésére is.

Július elsejétől Debrecenben tartják a kézilabdázók női U20-as vb-jét, amelyen akár a jövő sztárjait is láthatjuk. A korábbi hazai rendezésű korosztályos tornákon tűnt fel Görbicz Anita, Vérten Orsolya, Kovacsics Anikó, Mikler Roland vagy éppen Zubai Szabolcs. A magyarországi utánpótlás-világversenyek közül a kézilabdatornák a legnépszerűbbek és leglátogatottabbak közé tartoznak. A hazai rendezésű utánpótlás-viadalok legfőbb hozadéka, hogy a fiatalok itthon tehetnek szert nemzetközi rutinra, megismeri a nevüket a közönség, s a tapasztalatokból a későbbiekben felnőttként is tudnak profitálni. A másik fontos eredmény sportdiplomáciai, hiszen a felnőttvilágversenyek rendezési jogának elnyerésekor a döntéshozók figyelembe veszik, ha az adott ország sikeres korosztályos esemény házigazdája volt – ezt már a Magyar Kézilabda Szövetség kommunikációs osztálya tette hozzá megkeresésünkre. Az MKSZ úgy véli, a vb-k és Eb-k bevételi forrásait a „piacról” előteremteni a világon sehol nem lehetséges, ezért kizárólag állami támogatással valósíthatók meg ezek a tornák. Fontos szempont az is, hogy a fiatalok sok néző előtt mutathassák meg magukat, ezért a debreceni két hét mérkőzéseire rendkívül mérsékelt árakon kaphatók jegyek. A kormányzat támogatja az MKSZ rendezési elképzeléseit, így a szövetség nem csupán tervezi újabb világversenyek Magyarországra hozatalát, hanem bizonyosan lesznek is hazánkban újabb nagy tornák. Az idei vb után az eggyel fiatalabb, vagyis 2000-2001-es korosztály részvételével jövőre a junior leány Európa-bajnokság mezőnye érkezik hozzánk, 2021-ben pedig itt lesz férfi junior-vb. „A világ minden táján bármely sportágban befektetést jelent utánpótlásban világversenyt tartani – erről már Gyulai Márton, a hazai atlétikai szövetség főtitkára beszélt. A szervezet minden korosztályban vállalt már Eb- vagy vb-rendezést, ezúttal – július 5-től 8-ig – az U18-as Európa-bajnokságot tartják nálunk, Győrben. – Mint minden más esetben, atlétikában is állami támogatással rendezzük meg ezeket a viadalokat, de hazai szponzorok készpénzzel vagy termékekkel segítik a sikeres lebonyolítást. Mindeközben az európai szövetséggel, illetve nemzetközi támogatókkal is együttműködünk.” A hozadékot itt sem lehet anyagiakban mérni. A sportvezető szerint a nyereséget a sportágimázs építése jelenti, egy-egy generáció erősebb kötődése az atlétikához. Megismerik a sportágat, ihletet kapnak hozzá, megmaradnak benne, „beleszerelmesednek”. Nemcsik Balázs már az augusztusi 11-én kezdődő, szombathelyi ifjúsági vízilabda-vb szervező bizottságának vezetőjeként mondja el: az utánpótlás-világversenyek rendezése ünnepnek számít. Legutóbb 2013-ban látogattak ugyancsak Szombathelyre az élvonalbeli korosztályos válogatottak pólósai, akik akkor junior-világbajnokságon találkoztak. A mostani esemény célja sem a nyereségszerzés, ami ‒ Nemcsik szerint ‒ lehetetlen is volna, ugyanis ráfizetés nélkül szinte nem is kivitelezhető az ehhez hasonló nagyságrendű torna megrendezése. A finanszírozás legnagyobb része állami pénzből származik, további segítséget nyújt a szponzori kör és a helyi önkormányzat is. A jegyeladást azért nem lehet a bevételi oldalra sorolni, mert csak minimálisan, főleg „tájékoztató jelleggel” járul hozzá a költségek fedezéséhez. A sportvezető amondó: a korosztályos vb legfőbb hozadéka, hogy a játékosok ismertté válnak, továbbá erősödik a magyar sportdiplomácia. Nem utolsósorban pedig a világbajnokságra kilátogató fiatalok közül alighanem sokan kedvet kapnak majd a sportoláshoz.