Hányszor hallottuk a szüleinktől egy-egy csínytevés után, vagy mondtuk viccelődve a barátainknak: „falra tudnék mászni tőled”. Mindez egy ideje már nem üres fenyegetés, igaz, a kiváltó ok egészen más…
Kocsmár-Tóth István - utanpotlassport.hu Két év múlva Tokióban bemutatkozó sportágként lesz az olimpiai program része a falmászás, avagy hivatalos nevén: sportmászás. Az ötkarikás játékokon mind a három szakág, a nehézségi, a gyorsasági és a boulder (azaz a biztosítás nélküli, kis magasságú, vízszintes) mászás helyet kap, igaz, nem külön-külön értékelik az egyes szakágban elért eredményeket, hanem összesítésben. Negyven induló mutathatja meg tudását Japánban, 20-20 férfi és nő. A negyvenből 36 kvótát lehet megszerezni a selejtezőkön, kettő a házigazdáé, kettő pedig szabadkártyás hely lesz.
Az olimpiai programban is megkapaszkodnának Forrás: GI Falmászó Klub
Bár a felnőttek először 2020-ban, az utánpótláskorú versenyzők már most, a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián bemutatkozhatnak. Magyar induló egyelőre nincs, de Tokióban már lehet – árulta el megkeresésünkre Légrádi-Pallós Zoltán, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség versenymászószakágának vezetője.
„Nagyon fiatal, új sportról van szó, s ez nemcsak ránk nézve igaz, hanem világviszonylatban is. Az alapok ugyan több száz évesek és a sportág az alpinista hagyományokra épül, maga a sportmászás jelen formájában jó, ha húsz éve létezik, Magyarországon igazán komolyan, szervezett körülmények között a kétezres évek közepétől. Ezzel együtt megvannak már a saját reménységeink. Strommer Soma a juniorok között világranglista-tizenegyedik, Vályi Gergő pedig az ifik B-korosztályában a tizenhatodik. Némi plusz tapasztalattal mind a ketten versenyben lehetnek a tokiói, de legkésőbb a párizsi kvalifikációért” – jelentette ki a szakvezető.
Hazánkban egyelőre erősen Budapest központú a sportág.
„A nagyvárosokban is egyre több terem nyílik, most például Pécsett avatunk pályát, nemrégiben pedig Győrött, Szegeden és Miskolcon is otthonra lelhettek a sportolók.”
A szövetség adatai szerint az elmúlt tíz évben majdnem 50 ezer ember próbálta ki magát falmászóként, közülük 1200-an igazolt sportolók, s 300-400-an rendszeresen versenyeznek is. A sportág korfája érdekesen alakul.
„Vannak harminc-negyven év feletti versenyzőink is, de a nagy többség utánpótláskorú. Mi 19 esztendőnél húztuk meg a felnőtté válás határát, s a versenyzőink nagyjából nyolcvan százaléka 20 évesnél fiatalabb.”
A szakvezető szerint ez abból is fakad, hogy, mondhatni, juniorkorban járó sportról van szó, így akik gyerekfejjel elkezdték, még éppen csak átlépték a tinédzserkort. A sportág másik érdekessége a nemek aránya, bár ez sokakat meglephet: a versenyzők több mint kétharmada ugyanis lány.
„Néha viccelődünk is azzal, hogy a fiatal fiúknak talán ezzel az adattal kellene reklámoznunk a sportágat… Ami viszont komoly: nagyon családias a közeg, és akik rendszeresen eljárnak a versenyeinkre, már-már baráti viszonyt ápolnak egymással. Vagyis a falmászás emberileg is egészen különleges élményt nyújt.”
A tréner úgy látja, sok a tévhit a sportággal kapcsolatban.
„Egyáltalán nem igényel komoly fizikai felkészülést, egy-egy átlagos állapotban lévő tinédzser vagy felnőtt simán ki tudja próbálni magát benne – kizárólag elszántságra van szükség. Néhány hét alatt el lehet sajátítani azokat az alapvető technikákat, amelyekkel az ember képes élvezetesen mászni, utána pedig pár hónapon belül az izomzat is elkezd alkalmazkodni az újfajta terheléshez” – magyarázza a versenymászók vezetője, aki szerint bár sokan extrémsportként gondolnak a mászásra, valójában teljesen biztonságos. És akár egy futballmeccsen is nagyobb a sérülés veszélye, mint a falmászó termekben.
