Tovább a sikeres úton

A légpuskások egyéni számának nyolcas döntőjéről épphogy lemaradt, de aranyérmet szerzett a nemzetközi vegyes csapatversenyben a hazai sportlövők egyik legnagyobb ígérete, a 18 éves Pekler Zalán a mongol Enkhmaa Erdenechuulunnal az oldalán a Buenos Aires-i ifjúsági ötkarikás játékokon. Noha a siker a hivatalos éremtáblázatba nem számít bele, Pekler olimpiai bajnoknak mondhatja magát. A komáromi sportlövő az élményeiről, a fogadtatásáról és a céljairól beszélt honlapunknak.

M. Sz. ‒ utanpotlassport.hu Mint ahogy arról korábban beszámoltunk: az ifjúsági olimpián az egyéni versenyben nem jutott döntőbe Pekler Zalán, a játékokon résztvevő egyetlen magyar sportlövő. A légpuskások 10 méteres számában a komáromi fiatal a selejtezőben a 9. legjobb eredményt produkálta (620.0), s a fináléba csak az első nyolc helyezett juthatott be. A csalódottságot fokozza, hogy mindössze két tizeddel maradt el a nyolcadik pozícióban végzett osztrák  Stefan Wadleggertől. A vegyes csapatversenyben aztán a mongol Enkhmaa Erdenechuulunnal meg sem álltak az első helyig. A magyar csapat érmeibe ugyan nem számít bele, de kijelenthető: 2014 után ismét van ifjúsági olimpiai bajnoka a magyar sportlövészetnek. Korábban Péni István aratott sikert ugyanebben a számban.

 – Hogyan gondolsz vissza most az ifjúsági olimpiára? – Szerintem egész életem során boldogan fogok visszaemlékezni rá. Hatalmas élmény volt megtapasztalni ezt a világraszóló eseményt a többi magyar sportolóval együtt. Remélem, találkozom még velük később a „nagy” olimpiákon is. – Milyen érzések vannak benned az eredményeket tekintve? – Mivel  maximalista ember vagyok, nem mondhatom, hogy a kinti teljesítményemmel teljes mértékben meg vagyok elégedve. Az egyéni versenyem nem úgy sikerült, ahogy terveztem. Csupán két tizeddel maradtam le a döntőről, ahol már bármi megtörténhetett volna. Úgy érzem: kicsivel több szerencsével összejött volna. Viszont mindez erőt adott, és néhány nappal később frissen álltam lőállásba, és ‒ szó szerint ‒ sikerült bearanyoznom azt a napot. – Hogy fogadott a családod? Sikerült megünnepelni? – Nagyon jó volt újra látni őket, és a most már hagyománnyá vált túrós tésztával fogadtak engem itthon. Nagyobb ünneplésre sajnos még nem kerülhetett sor, mivel most az első feladatom, hogy behozzam lemaradásaimat az egyetemen. A jövő héten több zéhá vár rám…. – Mi most a következő cél a sportban? – Rengeteg célkitűzés áll előttem, amelyek közül a legnagyobb, hogy kvótát szerzzek a 2020-as tokiói olimpiára. Ennek érdekében a következő évem is ‒ nagy valószínűséggel ‒ kőkemény munkával fog telni. – Összességében mit adott neked Buenos Aires? – Az ifjúsági olimpia számomra felejthetetlen élményt adott, valamint hatalmas lökést ahhoz, hogy folytassam a munkát azon a szinten, ahogy azt eddig is tettem. Ezen kívül rengeteg új ismerőst és barátot szereztem a verseny alatt. További korosztályos híreink SPORTLÖVÉSZETBEN a sportági aloldalunkon.