Sportlövészet: a légpuskások egyéni versenyében bronzot szerző Klenczner Márton tovább bővítené az éremkollekciót

Klenczner Márton neve már jól ismert a sportlövőberkekben: a 17 éves gödöllői puskás fiú ugyanis a hazai versenyeken elért remek eredményei mellett a napokban nemzetközi szinten is letette a névjegyét.

Munkatársunk, Sztrik Martin helyszíni jelentése Eszékről – utanpotlassport.hu A gödöllőiek 17 éves sportlövője, Klenczner Márton bronzérmet szerzett a fiú légpuskások versenyében az eszéki junior 10 méteres Európa-bajnokságon, a vegyes csapatok küzdelmeiben pedig a hatvan fős mezőny harmadik legjobb eredményét produkálta, és még megvan az esélye, hogy bővítse saját és egyben a magyar küldöttség éremkollekcióját. A korosztályos kontinensviadal végéhez közeledve beszélgettünk a helyszínen, az eszéki Gradski Stadionban, hogy megtudjuk: milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodott a junior légfegyveres Európa-bajnokság első két napján? – Ez az első Eb, amelyen részt veszel. Gondoltad volna, hogy azonnal bronzéremmel kezded meg a sorozatot?

– Korántsem. Nem támasztottam magam elé nagy elvárásokat, csupán szerettem volna a legjobbamat nyújtani. Talán ennek is köszönhető, hogy ilyen jól alakultak a dolgok, ugyanis az egyéni alapversenyben egyáltalán nem izgultam. – Mi a helyzet a döntővel? Ott változott a helyzet? – Ott már volt némi ijedtség, nem is sikerült jól az első pár sorozat. Aztán beütött az adrenalin, és tudtam javítani a végén, ennek az eredménye pedig egy érem lett. – Mi járt a fejedben a verseny alatt? – A jó nyilván az lenne, ha azt tudnám mondani: semmi. Hiszen a cél, hogy kizárjam a külvilágot, a gondolataimat, és csak a lövésre koncentráljak. Azonban ennyire még nem vagyok rutinos. Igazság szerint végig figyeltem az eredményjelzőt, néztem, hogyan állnak a többiek, ezáltal a saját teljesítményemet tudtam felhúzni. – Mit éreztél, amikor tudatosult benned, hogy megvan a bronz? – Megkönnyebbültem, majd próbáltam visszazökkeni, mert ugye még versenyben voltam. Aztán a helyezésemen ugyan nem sikerült tovább javítanom, de így is elégedett és boldog vagyok. Hatalmas lökést ad mindez a folytatáshoz. – Még hátra vannak a csapatversenyek, és a triótok az első helyen zárta a kvalifikációt, s jutott be a negyeddöntőbe, ami azt jelenti, hogy a társaidnak is jól megy a lövés. Mit vársz a folytatástól? – Mindenképpen szeretném, ha érmet szereznénk. Zalánnal épp az imént veséztük ki a témát, és arra jutottunk, hogy erre minden esélyünk meg is van. – Pekler Zalánnal vagy a legjobb viszonyban a társaságból?

– Igen. Ő a szobatársam is, és elég jó barátság alakult ki közöttünk. Nem csak a sportról, hanem másról is szívesen beszélgetek vele. Jó fej. De itt van még a válogatottban Mészáros Eszter és Lovász Dorina is, akik szintén gödöllőiek, mint én. – Mi fogott meg leginkább a sportlövészetben? Nem is próbáltál más sportágat? – De igen, korábban fociztam, aztán pár évvel ezelőtt lézeres puskával elkezdtem lőni. Talán az fogott meg a sportágban, hogy fegyelemre nevel, valamint, hogy a lőállásban van egy saját világom, ahol jól érzem magam, és csak én vagyok, a fegyverem, meg a lőtábla. – Akkor most a lehető legjobb helyen vagy… – Igen, jól érzem magam itt Eszéken, remek a hangulat, és jó a szervezés. Bízom benne, hogy továbbra is tartani tudom a remek formát. Itt nem csak a csapatversenyre, hanem a közeljövőre is gondolok. Szeretnék világkupákon részt venni, na meg persze az olimpián, de ez még a jövő zenéje. További korosztályos híreink SPORTLÖVÉSZETBEN a sportági aloldalunkon.