Labdarúgás: a szezon gólját szerző Zsóri Dániel az U-válogatottban nem játszhat, de a felnőttről nem mond le…

Hétfőn az úgynevezett RangAdó Díjátadó Gálán díjazta a Magyar Labdarúgó-szövetség a 2018–2019-es futballidény legjobbjait. A legszebb gólt a szurkolók szavazatai alapján választották meg, nem meglepetés, hogy a legtöbb voksot a DVSC csatára, Zsóri Dániel kapta a Ferencváros elleni, győzelmet érő ollózós góljáért. A 18 éves, nagyváradi születésű futballista elismerte, az a találat némiképp megváltoztatta az életét, de szeretné, ha a jövőben már nem csak arról a gólról beszélnének vele kapcsolatban. Sajnálja, hogy a hatályos szabályok miatt a magyar U-válogatottban nem szerepelhet, de a felnőttválogatottat még megcélozhatja.

P. K. – utanpotlassport.hu– Nem unod már, hogy eltelt három hónap és még mindig a Ferencváros elleni gólod a téma? – Néhány hét után azért lecsillapodott az érdeklődés – válaszolta az utanpotlassport.hu-nak Zsóri Dániel, a DVSC csatára, aki a 2018–2019-es futballidény legszebb gólját szerezte, a napokban díjazta is az MLSZ. –  Ha nem tudom folytatni a gólgyártást, előbb-utóbb elfelejtik az embert, viszont ha jönnek az újabb gólok, akkor már nem csak az ollózás jut majd mindenkinek az eszébe, ha meghallja a nevemet.

– A Manchester United ellen győztes gólt szerző Koplárovics Béla járt úgy, hogy mindenki csak arra az egy góljára emlékszik… – Tény, hogy a Fradi elleni gól dobott az életemen és a pályafutásomon is, mert utána folyamatosan megkaptam a lehetőséget, ez nagyon fontos azok után, hogy most mutatkoztam be az NB I-ben.  Igaz, hogy a bajnokságban újabb gólt nem szereztem, de helyzetekbe tudtam kerülni, és nem csak a gólokkal tudok a csapat segítségére lenni. Persze a helyzetkihasználásomon mindenképp szeretnék javítani, és jó lenne a következő idényben már legalább öt gól fölé jutni. – Összességében akkor mondhatjuk, hogy elégedett vagy az idényeddel? Ősszel 39 gólt szereztél a megyei bajnokságban, az U19-es bajnoksággal együtt pedig 46-ot, majd győztes góllal debütáltál az NB I-ben a Fradi ellen. Hogyan élted meg a különböző sorozatok közötti ugrást? – Az előzőhöz idényemhez képest mindenképp elégedett lehetek, mert az nem sikerült jól, sérülés is hátráltatott, a játék sem úgy ment, ahogy szerettem volna. Most télen, ha valaki elém teszi, hogy a tavasszal be tudok mutatkozni az NB I-ben, rögtön aláírtam volna. Ehhez képest nemcsak bemutatkoztam, de folyamatosan lehetőséget kaptam, gólt is lőttem. Amikor odakerültem az első csapathoz, még furcsa volt látni, mennyivel gyorsabb a játék, mint amit addig megszoktam. Ahhoz is kellett egy kis idő, amíg ezt megszoktam, de néhány hét alatt hozzáedződtem, és már nem okoz gondot.

– Mindig is olyan merész játékos voltál, mint amit az ollózásod mutat? Ha kell rálövöd harmincról is, vagy végigviszed három emberen? – A második csapatban már szereztem ollózva gólt a bajnokságban és edzésen is, de lőttem távolról is és cselek után is. Persze azért az NB I-ben nem mindjárt úgy, hogy két-három embert kicselezek, inkább választom még az egyszerűt. – Igazi egyéniséggé hosszú távon az olyan megmozdulások tehetnek, amit a Fradi ellen mutattál, de 18 évesen van még időd. Reálisan nézve, mik lehetnek a céljaid a közeljövőben? – Most már a nyári szabadságunkon vagyunk, mert korán kezdjük a felkészülést. Óriási dolog és plusz motiváció számomra, hogy a nyáron akár már az Európa-ligában is pályára léphetek. Mint mondtam, szeretnék javítani a helyzetkihasználáson, minél több gólt szerezni, és mindent megteszek azért, hogy egyre több lehetőséget kapjak. A csapattal a következő szezonban is szeretnék dobogóra állni, és az Európa-ligában is jó lenne minél tovább jutni. – Mennyire van hiányérzeted amiatt, hogy nem szerepelhetsz a magyar utánpótlás-válogatottban? – Csalódott vagyok, mert amikor átkerültem Magyarországra, akkor az volt az egyik célom, hogy bemutatkozhassam a korosztályos válogatottban. A szabályok szerint azonban, ahogy én tudom, az utánpótlásban csak az tud a válogatottnál országot váltani, akinek a szülője, vagy a nagyszülője Magyarországon született, de nekem csak a dédnagyszüleim születtek Magyarországon, ami nem elegendő. Így most már csak az lehet a célom, hogy egyszer a nagyválogatottban léphessek pályára, azt a szabályok lehetővé teszik, ha 18 éves koromtól öt éven keresztül itt élek. További korosztályos híreink LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.