A 17 évesen olimpiai kvótát szerző Mészáros Eszter nem akarta elsírni magát

A sportlövők müncheni világkupaversenyén mindössze 17 évesen olimpiai kvótát szerző Mészáros Eszter még most sem hiszi el, hogy Tokióba utazhat.

Budai Zoltán – utanpotlassport.hu A pisztolyos Major Veronika és a puskás Péni István után vasárnap a harmadik magyar olimpiai kvótát szerezte meg sportlövészetben Mészáros Eszter, aki a müncheni világkupaversenyen 162.8 körös eredménnyel a hatodik helyen végzett, így női légpuskában kivívta az indulás jogát a tokiói ötkarikás játékokon. A gödöllői TIG DSE mindössze 17 éves sportolójának ez volt a második felnőtt nemzetközi versenye. A fiatal lány a versenyt követően még nem igazán tudta hova tenni sikerét, de rájött, hogy a feldolgozás egy nappal a remeklés után sem megy könnyebben. „Még most sem fogtam fel. Pedig a többiek folyamatosan jönnek és mondják, hogy „úristen, úristen, megcsináltad”! Ők már átérzik, én még nem. Képtelen vagyok elhinni, hogy mehetek Tokióba. Amikor a helyszíni szpíker bemondta, hogy kiestek mögülem a vetélytársak, egy pillanatra földbe gyökeredzett a lábam. Aztán név szerint is elmondták, hogy a román lánynak és nekem lett kvótám. Teljesen ledöbbentem. Volt még hátra két lövésem. Elég rosszul sikerültek, de én már annak is örültem, hogy egyáltalán a táblát eltaláltam. Lehetetlen volt koncentrálni, a többiek visítoztak, üvöltöztek, én meg csak azzal törődtem, hogy ne sírjam el magam” – emlékszik vissza Eszter, aki azt is elmesélte, hogy a döntő előtt még úgy tudták, csak egy versenyzőt kell megelőznie, mert a román indulónak már van olimpiai kvótája. Nem így volt. „Egy kicsit elszámoltuk magunkat, aztán mikor kiderült, hogy négy emberre van két kvóta, le is döbbentem. De ez a még időben jött felismerés talán jót is tett a teljesítményemnek, hiszen elkezdtem jobban koncentrálni.” A verseny estéjén Eszter és szobatársai még sokáig fent maradtak, és beszélgettek a sikerről, hitetlenkedtek az eredmény valóságosságában. Annak tükrében, hogy Szucsák László tanítványa 2015-ben kezdett el foglalkozni a sportággal, ez valóban figyelemre méltó tett. Négy évvel ezelőtt egy  őszi délután Eszter és édesapja, miután elérkezettnek látták az időt, arról kezdtek tanakodni, hogy mi lenne az a sport, amit a lány élvezettel csinálna.

„Apának eszébe jutott, hogy nagypapámnak van egy légpuskája, amit régebben sokat használtak. Hétvégén ki is próbáltuk. Először csak almára lőttem, nem sokkal később a diót is eltaláltam. Megtetszett, aztán egyik iskolás tanárom, Szucsák Mátyás mondta, hogy próbáljam ki magam a sportágban. Jól ment, és benne ragadtam. Amiben azóta is sokat fejlődtem, az, hogy megtanultam nyugodtabban lőni. Sokáig gyorsan lőttem, de már megfontoltabb vagyok. Ráadásul mostanában nem borítanak ki a rossz lövéseim. Nyilván idegesít, ha hibázok vagy mélyponton vagyok, de viszonylag hamar át tudom vészelni azt az állapotot.” Eszter azt is elárulta, hogy amikor nem a lövészettel foglalkozik, szívesen fest vagy rajzol. Erre viszont nagyon kevés ideje akad, hiszen a sport mellett tanul is. Négyes-ötös jegyei vannak a gimnáziumban. Csütörtök este, ha hazaérkezik Németországból az első dolga az lesz, hogy megölelje családját, és aludjon egy nagyot. Magányosnak viszont nem érezheti magát Münchenben, hiszen a világkupára elkísérte egy családtag is. „Van egy kis plüssfókám, amelyet a nővérem hozott nekem egyszer Spanyolországból. Pont jó, mert fel tudom akasztani az állványra, így közvetlen mellettem van versenyek közben is. Talán neki is van szerepe abban, hogy kijutottam az olimpiára. Furcsa kimondani ezt a szót. Bele sem merek gondolni, hogyan néz ki egy olimpia. Nem tudom elhinni, hogy mehetek. Mi a jobb? Ha gondolkozom rajta vagy, ha nem?” További korosztályos híreink SPORTLÖVÉSZETBEN a sportági aloldalunkon.