A kánikula nem játék

A Magyar Tudományos Akadémia doktorával, Pavlik Gábor sportorvossal beszélgettünk arról, miért életveszélyes a tűző napon sportolni a nyári hőségben. A Testnevelési Egyetem tanára szerint a biológia törvényei felülírják a mozgás szeretetét: aki képtelen elfogadni ezt, az csúnyán pórul járhat.

Miközben odakint szaharai körülmények uralkodnak a déli órákban, számtalan gyermek vesz részt különböző egész napos tornákon, versenyeken. Ha ez nem lenne elég, tömérdek nyári tábor várja a kipécézett sportággal barátkozni akaró gyerkőcöket. Ez mind szép és jó, de tisztában vagyunk-e a kánikula legkevésbé sem vidámságra okot adó kockázataival? Dr. Pavlik Gábor sportorvos amondó, nyáron délelőtt 11 és délután 15 óra között nem javasolt a szabadban végzett testmozgás, sokan azonban csak másodlagos problémának tekintik a rekkenő forróságot.

„Amíg nincs megtiltva, hogy az emberek az utcára mehessenek a nap legmelegebb időszakában, addig persze ott lesznek, a többséget nem érdeklik a javaslatok. A gyerekeket azért nehéz meggyőzni, mert imádnak sportolni, és az iskola befejeztével végre korlátlanul űzhetik, amit szeretnek. A korosztályos tornák, táborok rendezőit meg jobban motiválja, hogy minden esemény a megbeszélt időpontok szerint menjen le, semmint hogy az aktuális hőmérsékletet méricskéljék.” A Testnevelési Egyetem tanára pontosan tudja, mire kell ilyenkor ügyelniük a sportolóknak, elvégre 25 sikeres évet lehúzott a magyar férfi vízilabda-válogatott csapatorvosaként. A szakember elárulta nekünk a bűvös számot. „35 Celsius-fok felett abba kell hagyni a sportolást. A testhőmérsékletünk 4-5 fokkal melegebb, mint a külvilág hőmérséklete, ez biológiai adottság. A lényeg, hogy a hőháztartásunk ne menjen 39 fok fölé, mert annál már nem tud kompenzálni, ehelyett felbolydul, és ez komoly egészségügyi károkat okozhat a szervezetünkben. A legrosszabb az egészben, hogy már a korai előjeleket sem könnyű észrevenni, főleg, ha lendületbe kerülnek a gyerekek, nehéz őket megállítani. Pedig amennyiben figyelmetlenek vagyunk, könnyen hőgutát kaphatnak, ami a legnagyobb veszély a rekkenő hőségben, mivel gyakran szívritmuszavarral párosul. Tehát akár az életével is játszhat az, aki nem tulajdonít komoly jelentőséget a problémának.” Dr. Pavlik Gábor szerint ugyanakkor leginkább azok bátorkodnak szembeszállni a forró ítéletidővel, akik halaszthatatlan rendezvényen vesznek részt, vagyis profik. Őket pedig kisebb valószínűséggel dönti le a lábukról a hőguta, mint az amatőröket.

„Nyilván a rendszeres edzés egyfajta stabilitást ad az ember szervezetének, ettől függetlenül nem egy esetet tudunk mondani, amikor akár felnőtt férfiak összeesnek a pályán, mert nem bírják elviselni a kiszáradást. Kiváltképpen a folyadékvesztés újra felbukkanó jelenség, hiszen természetes, hogy sportolás közben izzadunk, a dehidratáció komoly rizikófaktor. Ezt megelőzendő, a sportitalok fogyasztása ajánlott, hiszen ha csak vizet iszunk, az ideig-óráig segít, de nem szívódik fel, szóval előbb-utóbb azt is kiizzadjuk.” A sportorvos a hőguta, valamint az előbb tárgyalt folyadékhiány mellett a bőrkárosodást (leégést) említette még a forróság legfontosabb hátrányai közül. Továbbá megjegyezte, ezek a veszélyek egyértelműen a gyerekekre leselkednek leginkább. „Nem tudom elfogadni, amikor nyáron a déli órákban rendeznek utánpótlástornát. Az olimpián is megoldották, hogy reggel legyen a maraton, akkor a tízéveseknek miért kellene a legforróbb időszakban versenyezniük?”