Pingpongberkekben az egyik legnagyobb tehetségnek tartják a 11 éves Kizakisz Georgiosz Nikolaoszt. A Mol Alapítvány által támogatott asztaliteniszező-palánta négyszeres korosztályos bajnok, s általános iskolásként már a felnőttek ellen is igencsak jól helytáll. Nagy célja az olimpiai részvétel, de ehhez még rengeteg nemzetközi rutinra kell szert tennie, valamint az sem ártana, ha több edzőpartnerrel készülhetne.
„Nem akarok ütős lenni!” – saját bevallása szerint ezt kiabálta óvodás korában. Akkoriban sokkal inkább vonzotta a labdarúgás, de a heves játék közben kétszer is kezét törte, és ezt követően végül mégis a pingpong mellett tette le a voksát. Ütős lett. Döntését azóta sem bánta meg.
„Négy és féléves koromban kezdtem asztaliteniszezni, mindig is tetszett a gyorsaság, amivel apukám ütötte a labdát. Neki köszönhetően szerettem meg a sportágat. Szerintem amikor megszülettem, eldöntötte, hogy megtanít pingpongozni. Készült is egy fotó rólam, ahogy újszülöttként játszom egy pingponglabdával. Aztán apukám szakkört vezetett a szekszárdi Baka István Általános Iskolában, ahol egyébként a mai napig edzek. Ott sajátítottam el az alapvető technikákat.”Nikosz diákolimpiát nyert már – de a nagyok között is indulna az ötkarikás játékokon Forrás: Yorgos SE
A 11 éves Kizakisz Georgiosz Nikolaosz helyzete közel sem átlagos. Édesapjával, aki egyben edzője is, egy kétszemélyes sportegyesület keretében dolgoznak. S bármennyire tehetséges a Yorgos SE ifjú sportolója, fejlődését gátolja, hogy nincs elég társa, akivel készülhetne. Ráadásul a versenyekre sem utazhat csak úgy, legtöbbször önfinanszírozással jut el a nemzetközi megméretésekre.
„Sajnos anyagi okok miatt nem tehetjük meg, hogy több versenyzőt foglalkoztasson az egyesület, mert akkor újabb edzőket is fel kellene vennünk, na meg a versenyekre utaztatást is állnia kellene a klubnak, ami jelenleg képtelenség számunkra. Nyilván örülnék neki, ha több edzőpartnerem lenne, mert apukámat legtöbbször már legyőzöm, és jobban tudnék fejlődni, ha erősebb társak ellen is próbára tehetném magamat. Nagyon szeretem a nemzetközi versenyeket, ott tényleg erős ellenfelek ellen mérkőzhetek. Büszke vagyok rá, hogy az egyik legelső külföldi megméretésen Németországban legyőztem az esélyesnek számító hazai riválist. De a tavalyi tizenkettedik helyezésemre is szívesen emlékezek vissza. Idén augusztus végén utazom a mini Európa-bajnokságra, most éppen arra készülök gőzerővel.”
Nikosz minden lehetőséget kihasznál a fejlődésre, a Bonyhád játékosaként a felnőtt NB II-ben is próbára teszi magát. Ráadásul meglehetősen jó a mérlege a nagyok ellen.
„Jelentősen hozzájárul fejlődésemhez, ha felnőttek ellen meccselhetek. Jó érzés őket megverni, mert jelentős erő- és magasságbeli fölényben vannakvelem szemben. Hetvenhat százalékos a győzelmi mutatóm az NB II-ben, ami elég jónak mondható. Szeretném az első osztályban látni a csapatunkat, ezért hajtok.”
A Yorgos SE ifjú asztaliteniszezője azt is elárulta, miért jó, hogy édesapja az edzője is egyben. Szerinte mindent megbeszélhetnek, és az őszinteség a legjellemzőbb vonása a közös munkájuknak.
„Sosem hazudik nekem, mindig a szemembe mondja, ha valamit rosszul csinálok. Tudja, hogyan lehet motiválni, és azt hiszem, jól át tudja adni a pályafutása során felhalmozott tapasztalatait. Emellett fontos megemlítenem azt is, hogy mindig kiáll értem, és még a messze nem ideális körülmények ellenére is azt vallja, erőltetnünk kell a pingpongot, mert tehetséges vagyok, és kijuthatok az olimpiára. Márpedig ez az álmom.”
Édesapja, Kizakisz Georgiosz mellett a Mol Alapítvány is jelentős támogatást nyújt Nikosznak, aki a használt helyett új pingpongasztalt kapott, valamint egyéb sportfelszerelésekre költ a hozzájárulásból.
További korosztályos hírek ASZTALITENISZBEN a sportági aloldalunkon.
