Asztalitenisz: tíz napot edzhettek a BVSC-Zugló fiataljai Kínában

Közel két hetes edzőtáborban vett részt a BVSC-Zugló asztalitenisz-szakosztályának tizenegy fiatalja a kínai Dalian Egyetemen. A küldöttség vezetőjével, Herendi Ivánnal beszélgettünk a kint tapasztaltakról.

Tíznapos edzőtáborban vettek részt a BVSC-Zugló 12 és 15 év közötti asztaliteniszezői a kínai Dalian Egyetemen. A tizenegy fiatal mindezt a nemrégiben született megállapodásnak köszönhette:

„Edzőnk, Fang Yan kapcsolatainak hála, közel egy éve ki tudtam menni Kínába, hogy együttműködési megállapodást kössek a BVSC és a Dalian Egyetem között. Szerencsére sikerrel jártam, így idén februárban már vendégül láthattunk kínai fiatalokat a Molnár János emlékversenyen, valamint az azt megelőző edzőtáborban. Ezúttal rajtunk volt a sor, mi utaztunk. Olyannyira jól sikerült, hogy jövőre megismételhetjük” – mondta Herendi Iván, a küldöttség vezetője. Kína talán a legnagyobb hagyományokkal bíró pingpong-nagyhatalom a világon. Óriási élmény volt a gyerekeknek, hogy betekintést nyerhettek ebbe a kultúrába, de napjaikat mégis inkább a munka töltötte ki: a reggeli futást délelőtti edzés követte, délután és este pedig újabb tréningeken vettek részt. „Elképesztő, mennyit dolgoznak a kínaiak. Naponta nagyjából hét órát, és ezt általában pluszmunka követi este – így Herendi. – Szembetűnő volt a fiatalok mentalitása. Pontosan tudják, mit szeretnének elérni, és eszerint élnek nap mint nap. Ehhez kell a szülői háttér is – anyuka és apuka abban bízva engedi el gyermekét az ország másik végébe, hogy később klasszis válik belőle. Remélik, hogy egyszer kialakítják azt az egyedülálló egzisztenciát, amely csak a legjobb pingpongosokat illeti meg náluk.” Az elnök szerint nincs nagy titkuk a kínaiaknak. Sikerességüket  szerinte a rendszernek köszönhetik, valamint annak, hogy több millió játékos vetélkedik, ezzel sarkallva egymást a keményebb felkészülésre. A szakember úgy véli, a konkurencia és a bődületesen nagy merítési lehetőség miatt világvezetők a sportágban: „Folyamatosan hajtanak. A feladatok nem sokban különböznek attól, amit mi csinálunk: egyszerűbbek, ám hosszabb ideig csinálják őket. Az alapjátékot tökéletesre fejlesztik. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a lábmunkára – már a legkisebbek is magas szinten mozognak. Ami nagyon fontos, hogy bírják a monotonitást. Mindannyian elképesztő élményekkel gazdagodtunk. Semmi kétségem sincs afelől, hogy ez a néhány nap nagy hatással lesz a kicsik pályafutására” – zárja le Herendi.