Kézilabda: új szelek fújnak, jönnek a fiatalok, a 2022-es hazai rendezésű Eb-re épül a csapat

Egységes koncepció, több játékperc a fiataloknak, új korszak a felnőttválogatottban. Gulyás Istvánt júliusban nevezték ki a férfi kézilabda-válogatott élére, az 51 éves szakvezetővel a hazai fiúutánpótlásról beszélgettünk.

Többszörösen is korszakváltáson esett át a nyáron a felnőtt férfi kézilabda-válogatott. Befejezi játékos-pályafutását, és a szövetség férfiszakágért felelős alelnökeként, továbbá a Telekom Veszprém sportigazgatójaként folytatja az elmúlt másfél évtized meghatározó szereplője, Nagy László. Valamint a Csoknyai István, Vladan Matics kettős elé főállású szövetségi kapitányt neveztek ki Gulyás István személyében. A júliusban kinevezett szövetségi kapitányt a magyar fiúutánpótlásról kérdeztük.

 – Már szövetségi kapitányként figyelhette a nyáron a korosztályos világversenyeken a válogatottak szereplését. Mennyire volt elégedett az eredményekkel, illetve a látottakkal?   – Személyesen csak az észak-macedóniai ifjúsági világbajnokságon töltöttem néhány napot, ott nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem, sok jó dolgot láttam. Ezeket az eredményeket szerintem nekem egyelőre nem feladatom minősíteni, de ahogyan olvastam a juniorválogatott játékosainak és edzőinek nyilatkozatait, ők is többet vártak maguktól a világbajnokságon. A serdülők pedig egy darabig szépen meneteltek, utána viszont következett a jól ismert peches szituáció, amikor két meg nem adott gólon ment el a továbbjutás.  – Mi az, amiben lemaradása, hiányossága van a fiúutánpótlásunknak a legszűkebb elithez képest? – A játékpercekben mindenképpen. Megfigyelhető, hogy tizennyolc éves korig semmi különbség nincs a mieink és a legjobbak között, nálunk is ugyanúgy vannak ügyes gyerekek. Utána viszont nem jutnak elég és megfelelő szintű játéklehetőséghez. Jártam mind a két oldalon, meg lehet érteni a klubok álláspontját is. Jelenleg büntetik azokat a csapatokat, amelyek sok külföldit játszatnak, ezt akár meg is lehetne fordítani: jutalmazni azokat, akik bizalmat szavaznak a magyar fiataloknak. Ugyanakkor ebben a kérdésben nem mi döntünk, legfeljebb javaslatot tehetünk.

 – Nemrégiben úgy fogalmazott, egységes koncepcióra van szükség a serdülőktől egészen a felnőttválogatottig. Ez mit takar pontosan? – Alaphelyzeteket, alapelveket. Elsősorban védekezési szituációkat természetesen az életkori szituációk figyelembevételével. Támadásban nehezebb ilyet lefektetni, hiszen azt az egyéniségek határozzák meg elsősorban. Viszont ezzel az intézkedéssel megkönnyíthetjük a játékosok számára a következő válogatottba lépést. Például, ha valaki kidől a felnőttek között, fel lehet hozni egy fiatalt a juniorból, aki remekül ismeri a rendszert.  – Láthatóan fiatalítás kezdődött a válogatottban (Máthé Dominik, Szita Zoltán, ifj. Rosta Miklós) és a szeptemberre összehívott keret is tele van fiatalokkal, köztük egy utánpótláskorú játékossal. Milyen szerepet szán nekik a jövő válogatottjában? – Nem kérdés, mérföldkőhöz érkezett a felnőttválogatott. Itt az idő, hogy új szelek fújjanak, új arcok kerüljenek képbe. Biztosan sok fiatalt ki fogunk próbálni, hiszen ez az együttes elsősorban a 2022-es hazai rendezésű Európa-bajnokságra épül. Van hátra majdnem két és fél év, addig még nagyon sok minden történhet. További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.