Nálunk járt a világ – mit profitálhat a hazai felnőtt-világbajnokságokból az utánpótlás?

Ha tetszik, ha nem, fogyasztói társadalmunkat a profitorientált szemlélet jellemzi – nincs ez másképp a rangos sporteseményekkel, hazai rendezésű felnőtt-világbajnokságokkal sem. Amíg Siklósi Gergely vagy Kopasz Bálint sikere rózsaszín ködbe borítja az országot, addig a háttérben a szervezők minden erejükkel azon dolgoznak, hogy elültessék a fülekben: sportolni jó, sportolni élvezet. Amennyiben sikerrel járnak, úgy az utánpótlásra is cseppenhet a profitzáporból.

Minden sportoló álma egyszer részt venni hazai rendezésű felnőtt-világbajnokságon. A magyar szurkolók rengetegszer bizonyították már, hogy a végsőkig képesek buzdítani a hazaiakat, ha kedvenceik sikere a tét. Egy ekkora ranggal bíró esemény ugyanakkor a győzelmeket követő örömmámornál jóval többről szól. A világbajnokság magyar földre hozatala a legtöbb esetben örömteli hír, egyben esély, hogy közelebb hozzanak a nézőkhöz egy-egy sportágat. Az elmúlt időszakban az asztaliteniszezők, vívók, kajak-kenusok, valamint az öttusázók élvezhették a hazai közeg nyújtotta előnyöket, de a tárgyalt sportágak utánpótlására vajon milyen hatással bírtak a roppant sikeresnek tartott világesemények?

LÉPÉS A GYEREKEK FELÉ „Olyan, mint az olimpia” – kürtölték világgá tapasztalataikat a BOK-csarnokban tiszteletüket tevő külföldi újságírók és neves versenyzők az év legnagyobb vívóünnepén. Csampa Zsolt, a szövetség elnöke büszke a hazai rendezésű világbajnokságra, szerinte a rekordnézettséget hozó sportesemény új távlatokat nyithat meg Magyarországon. „Kevesen gondolnák a vívásról, hogy az olimpiai közvetítéseket tekintve hazánkban benne van a három legnézettebb sportágban. Ez is azt mutatja, hogy a magyarok érdeklődnek a vívás iránt, de eddig leginkább négyéves ciklusokban gondolkodhattunk. Az emberek gyakorlatilag csak az olimpián kapták fel a fejüket, hogy jé, ebben a sportágban is milyen ügyesek vagyunk. Azzal, hogy idén megrendezhettük a felnőtt-világbajnokságot, ez megváltozott. Olimpiai színvonalú versenyek és szervezés szemtanúi lehettek a BOK-csarnokba kilátogató nézők, akik félelmetes hangulatot varázsoltak a helyszínen. Igyekeztünk technikailag is felnőni hozzájuk, a különböző pengemozgásokat HD-minőségű lassításokkal, visszajátszásokkal tettük még élvezetesebbé. Természetesen az igazi élvezetet nem mi, hanem a remekül szereplő vívóink adták. A nemrég még utánpótláskorú Siklósi Gergely bámulatos diadala, vagy ahogy Pusztai Liza a kardcsapatban 41:32-ről a vb legnagyobb fordítását mutatta be a nyolcaddöntőben felejthetetlen pillanatok, amelyek motiválhatják a jövő vívóit.” Az elnök emellett rávilágított a legfontosabb változásra, amelynek köszönhetően rövid időn belül csaknem duplájára nőtt a sportág utánpótlásbázisa. „Nagyon fontosnak tartjuk az iskolai vívóprogramot. De felhagytunk azzal, hogy megvárjuk, amíg a szülők leviszik a gyerekeket vívni. Kezünkbe vettük az irányítást, mi tesszük meg az első lépést a tehetségek felé. Hat évvel ezelőtt csupán 57 intézménnyel álltunk kapcsolatban, ez a szám azóta 122-re nőtt. Sokatmondó adat, hogy hat éve ilyenkor 1621 gyereket értünk el, most pedig 5057-et. A javulás megkérdőjelezhetetlen, a világbajnokságra szükségünk volt, hogy még feljebb tornásszuk a számokat.”

KÖNNYEN ELADHATÓ TERMÉK A kajak-kenu vagy a vízi sportok magyar hagyományait nem kell sokáig ecsetelni, a szegedi felnőtt-világbajnokságon tapasztaltak alapján a jövőben sem kell tartani az ágazat elnéptelenedésétől. Schmidt Gábor, a szövetség elnöke szerint az idők változnak, de a gyerekek nem. „Idén rengeteg programmal, sportolási lehetőséggel fűszereztük a felnőtt-világbajnokságot, elsősorban a gyerekekre gondolva. A 10–12 éves korosztálynak például versenyt rendeztünk, de Csongrádról Szegedig egyfajta családi vízitúrán is részt vehettek az érdeklődők. Akik a leggyorsabban teljesítették a két város közötti távot, azok ingyen belépőt kaptak a vb egyik versenynapjára. Úgy vettük észre, hogy az emberek könnyen kaphatóak voltak a programjainkra, ami azt jelenti, hogy úgy érzik magukat igazán jól, ha nemcsak nézhetik és szurkolhatnak, hanem ki is próbálhatják, miről szól ez a sportág. Az idők és vele együtt a fogyasztói igények változnak, márpedig mi szeretnénk a lehető legtöbbet kihozni az efféle rangos hazai rendezvényekből, szeretnénk minél jobban eladni a termékünket, amit jelen esetben felnőtt-vb-nek hívtak. A tendenciák azt mutatják, hogy a magyarok még mindig imádják a szabadtéri sportágakat, és a legtöbb gyereket igen jó emlékek fűznek hazánk tavaihoz, gazdag állóvízkészletéhez. Újonnan az extrém sportok is felkapottak, egyre népszerűbb a SUP, avagy a deszkán állva evezés.”

TOMBOLÓ TELTHÁZ A magyar asztalitenisz elmúlt éveinek egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy a szövetség kivívta a felnőtt-világbajnokság megrendezésének jogát. Ugyan versenyzői szinten ezúttal is a kínaiakról szólt minden, a Hungexpo területén lebonyolított eseményt legalább akkora dicshimnusz fogadta, mint a legenda Ma Longot. Lajtai Kristóf, a szövetség újdonsült főtitkára emlékeztetett: a világ legjobbjainak küzdelmeit szinte mindig telt ház kísérte. „A kétezres csarnok szinte minden nap megtelt, nyilván ez annak is köszönhető, hogy még a harmadik-negyedik játéknapon is szurkolhattunk a magyaroknak. Amikor az utánpótlásbázis szélesítéséről beszélünk, figyelembe kell venni, hogy nagy a verseny az egyes sportágak között, és nem tao-sportágként hátrányból indulunk. Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy a hazai rendezésű vb előrelendíti a magyar asztalitenisz helyzetét, beleértve annak utánpótlását is, csak ez inkább hosszú távon lesz érzékelhető. El kell érnünk, hogy huzamosabb ideig magunkra irányítsuk a figyelmet. Rendben, itt volt ez a világbajnokság, ez egy lépcsőfoka ennek az elképzelésnek. Ugyanakkor szeretnénk elérni, hogy a figyelem középpontjában álljunk, persze ehhez sokkal eredményesebbnek kell lennünk.”

KINCSEM PARKBÓL KÖLYÖKPARK Legfrissebb élményeink az öttusa- és laser run-világbajnoksággal kapcsolatosak. Gallai István, a szövetség főtitkára szerint az öttusát úgy lehet igazán megszerettetni a gyerekekkel, hogy hagyják őket betekintést nyerni a sportág rejtelmeibe. „Egyszerre kulturális és sportrendezvényt szerveztünk, amely főleg a családok számára lehetett remek kikapcsolódás. A laser run-versenyeken az egészen kicsik is megmérethették magukat, emellett felállítottunk nekik egy kölyökparkot, ahol az öttusa összes számát kipróbálhatták, persze csak játékos formában. A lövészetet és a vívást tudtuk a legélethűbben szimulálni, a lovaglásnak meg az érzetét tapasztalhatták meg a gyerekek. Ki tudja, lehet, hogy később valaki azért választja majd ezt a sportágat, mert itt nálunk kipróbálhatta, és megtetszett neki. Az egész vb-nek fesztiváljellege volt, nemcsak a versenyekről szóltak a napok, hanem arról is, hogy összegyűltek azok, akik már átestek vagy át fognak esni az öttusaérzésen, és együtt ünnepeltük a sportágat. Az aktív elfoglaltságok mellett kiállítást is szerveztünk, az érdeklődők a magyar öttusa hagyományaival, történelmével ismerkedhettek meg. Egy szó, mint száz, hangulatos eseménynek lehetett tanúja, aki kilátogatott a Kincsem Parkba.”