Karate: békés tatamiharcok polgárháborús környezetben

Hogy kik és milyen alapon kerülnek be egy válogatott csapatba, magától értetődően az adott sportág vezetésének döntésétől függ. Mondhatni: alapvetően szakmai kérdés. Ám jóval bonyolultabb az egész – s éppen ez történt a karatésoknál –, amikor arról kell határozni, hogy egyáltalán elinduljon-e a nemzeti együttes az adott világversenyen. Esetünkben a korosztályos vébén. A válasz a mi harcművészeink irányítóitól végül igenlő lett...

Amikor híre jött, hogy Chile fővárosában kaotikus viszonyok, már-már polgárháborús helyzet várja október közepén a 11. kadét, junior és U21-es világbajnokság résztvevőit, a Magyar Karate Szakszövetség (MKSZ) súlyos dilemmával találta szembe magát. Szabad-e, kell-e elutazni Santiago de Chilébe, amikor ott zavargások kezdődtek pár nappal a vébé előtt, s a zűrzavaros helyzetben bizony akár életveszély is felléphet, de legalább is kockázatos a dél-amerikai országba utazni ez idő tájt. Magában a világbajnokságnak otthont adó fővárosban különösen megnőtt a feszültség, a központi kormányzat rendfenntartó erői és a jobb életkörülményekért tüntető tömegek egyre élesedő összetűzései miatt.    

A vb-t szervező chilei, illetve a nemzetközi sportági szövetség, a WKF – a mundér védelmét sem mellőző – érvelése és határozott ígérete szerint valamennyi vb-szereplő biztonsága garantált, nem kell félniük a 14-20 éves korosztály képviselőinek, sem a kísérőknek, edzőknek, szakvezetőknek, pontozóknak. Ennek dacára akadtak, akik eleve nem vállalták a vb-rajtot, többen – főleg a főváros centrumában, a legsúlyosabb zavargások közelében elszállásolt vendégek – sebtében maguk mögött hagyták Santiagót. De a 96 nevezett nemzet közül még így is nyolcvanegynéhány indította el fiataljait az év utánpótlás-csúcsviadalán. A magyar szövetség konzultálva a külügyminisztérium illetékeseivel, egyeztetve az edzőkkel, a karatésokkal, és korántsem utolsósorban a szülőkkel, úgy döntött: elutazik a csapat Santiagóba. Egyetlen versenyző és trénere maradt csupán itthon, a többiek azt mondták: ott a helyük a korosztályos világbajnokságon, amelyből a következőt két év múlva rendezik. A mieink kiérkezésekor már rendkívüli állapot és kijárási tilalom volt érvényben, s éppenséggel a helyzet romlásának jeleként lehetett értékelni, hogy a megnyitóünnepséget törölték a vb-műsorból, napi egyre szűkítették a hivatalos versenyprogramot, s akinek nem volt aznap dolga a Polideportivo Estadio Nacional sportcsarnokában, annak a szállodájában kellett maradnia.  A hangulatra nyilvánvalóan rányomta bélyegét a belpolitikai válság, a tatamin azonban békés, bár a küzdősport jellegéből adódóan többnyire éles harcok zajlottak, amelyekből a mieink sajnos jobbára vesztesként kerültek ki. Olyannyira, hogy – bő egy évtized után első alkalommal utánpótlás-vébén – egyetlen magyar sem volt az éremszerzők között.  Egy ötödik és három hetedik hellyel zárt válogatottunk, előbbit a juniorkorú fiúk 61 kg-os küzdelmi kategóriájában Béres Botond produkálta, akinek három győzelem után még egy meccsét kellett volna megnyernie, hogy dobogóra állhasson, de a még hiányzó siker elmaradt.  Az okok szakmai jellegű vizsgálata nyilván majd ezután, és immár idehaza következik, mi jobb híján bízzunk benne, hogy az éremmentes világbajnokság után már februárban jön a javítás, méghozzá garantáltan békés helyen, merthogy Budapest lesz a házigazdája a 14-20 éves  karatésok 2020-as Európa-bajnokságának. További korosztályos hírek KARATÉBAN a sportági aloldalunkon.