A Belgiumba költözött Vas Kata Blanka (18) magányosan, de nagyszerűen kezdte a cyclo-cross-szezont

Az idén három szakágban is kimagasló eredményeket elért 18 éves kerékpároslány, Vas Kata Blanka október végén „új” csapatához Belgiumba költözött, két nappal később pedig máris top10-ben végzett a világ egyik legnehezebb cyclo-cross-versenyén. A hegyen junior Eb- és vb-negyedik, országúton junior-vb-hetedik versenyző az első napok megpróbáltatásairól mesélt.

Az utóbbi hónapokban számos kiváló nemzetközi eredményt elérő kerékpároslány, Vas Kata Blanka számára az év vége sem a pihenéssel telik. Már csak azért sem, mert ilyenkor indul be és kezd lassan dübörögni a cyclo-cross-szezon. Az idén hegyikerékpárban junior Európa-, és világbajnoki negyedik, országúton junior világbajnoki hetedik 18 éves kiskunlacházi versenyző október végén csapata székhelyére, a belgiumi Avelgembe költözött. A cyclo-cross-ra és országútra szakosodó Doltcini-Van Eyck Sport még tavaly télen egy ugyancsak belgiumi junior cyclo-cross-versenyen (akkor először rendeztek junior nemzetközi versenyt a szakágban) figyelt fel a magyar bringás hölgyre, aki harmadikként zárt. Februárban már meg is kötötték a szerződést, a kiköltözésre azonban eddig várni kellett. Két nappal azután, hogy útnak indult, Blanka már a világ egyik legnehezebb versenyén, a Koppenbergcross-on ért célba tizedikként az ötvenöt fős elit mezőnyben.

„Hogy miért mondják az egyik legnehezebbnek? Talán az emelkedő teszi azzá  – vélekedik. – Macskaköves, és miután az eső is megállás nélkül esett, nagyon csúszott felfelé. Nagy volt a sár és a pálya végig kanyargott. Sokáig a tizenegyedik helyen álltam, de nagyon be akartam jönni a top10-be. Büszke vagyok rá, hogy sikerült. A csapatom is megdicsért, még azt is bevallották, ők nem gondolták, hogy ilyen eredményre leszek képes.” A remek kezdés után szinte csak annyi szünet állt rendelkezésre Blankának az U23-as Európa-bajnokságig, hogy kipihenje az előző versenyt – pláne, hogy a Koppenbergcross után két nappal egy másik viadalon is rajthoz állt. Az olaszországi kontinensbajnokságra nagy tervekkel érkezett, ám a pálya nem minden szempontból szolgálta az érdekeit. Az előkelő nyolcadik helye, így is megsüvegelendő. Bár nem ő lenne, ha ezzel egyetértene. „Ezzel az eredménnyel nem vagyok megelégedve. Nem is nevezném eredménynek. Sajnos rengeteget kellett futni, ez nem az én pályám volt. Hatalmas volt a sár. Persze, mondhatnám, hogy ez vele jár és ezért is szeretem csinálni, de azért van egy határ. Amikor térdig ér a sár és ennyit kell közlekednem nyakamban a kerékpárral, az nekem sem fekszik igazán. Én jobban szeretek biciklizni. Ráadásul nem volt a pályán emelkedő, mezőre vezették ki a versenyt. Remélem, a februári U23-as világbajnokságon másképp alakulnak a dolgok.”

Addig azonban még számos verseny áll a naptárban, akad, hogy egy héten kettő is. Például hétvégén rendeznek világkupaversenyt, ami az idei szezon egyik legnagyobb próbatétele lesz. Blanka, ha legjobb húszba kerülne, örülne. Mint ahogy annak is örül, hogy az Eb után néhány napot újra Kiskunlacházán tölthet, onnan utazik a hétvégi csehországi kupára, majd vissza Belgiumba. „Eddig talán tíz napot töltöttem kint Avelgemben, de sokkal többnek tűnt. Hamar honvágyam támadt. A csapatfőnök háromemeletes házának a legmagasabb szintjén lakom egyedül. A többiek nincsenek ott télen, mert ők országútiznak, akik pedig cyclo-cross-oznak, ők belgák és otthon laknak. Az, hogy állandóan esik az eső, elég lehangoló. Minden nap edzem, de többnyire egyedül. A családommal naponta beszélek, ám sokat unatkozom. Egyszerű a képlet: ha van verseny, jól érzem magam, ha nincs, akkor nem. A fejlődésem szempontjából mégis úgy gondolom, át kell essek a kezdeti nehézségeken, hiszen ott magasabb szintű versenyeken indulhatok és remek szakemberek figyelik, segítik a munkámat.” Blanka októberben az M4Sporton látható Jövünk! magazinban a cyclo-cross-ról is mesélt: További korosztályos hírek KERÉKPÁRSPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.