Sportlövészet: messze nem lőtér a zsombói Cél-Tudat SE otthona

Hogy az összefogás erejének, valamint a sportlövészet és a gyerekek szeretetének együttes jelenléte apró csodákra is képes, hűen tükrözi a zsombói Cél-Tudat SE története. Hogy megfejtsük, miként lett a roskadozó, idegen falak közti álomból, otthonnal és sikerekkel társuló valóság, dr. Jákó Gyula elnökkel ötven évet is visszarepültünk az időben.

Korosztályos világ és Európa-csúcs, világbajnoki cím, országos rekord és lehetne még sorolni azokat az eredményeket, amelyeket az utóbbi években a Csongrád megyei nagyközség, a nagyjából 3300 főt számláló Zsombó fiataljai értek el sportlövészetben. Legalábbis a zsombói Cél-Tudat SE versenyzői, hiszen az egyesületben szegedi, hódmezővásárhelyi vagy csongrádi gyerekek éppúgy megfordulnak, mint helybéliek. A nemrégiben felépített zsombói lőtéren családi hangulatban, 16x22 méteres csarnokon belül, 15 légpuskás, 3 számszeríjas lőállásból hódolhatnak szenvedélyüknek a legkisebbek, és ha kinyitják a garázsajtókat, akkor 9 lőállásból 50 méterre is gyakorolhatnak.

A nyolc éve alakult egyesület elnöke, dr. Jákó Gyula 1967-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán ismerkedett meg a sportlövészet alapjaival, de három év múlva, miután a sport nehezen összeegyeztethetőnek bizonyult hivatásával, abbahagyta. Műszaki tisztként épített utat, hidat, sőt még kompot is, és nem gondolta volna, hogy egyszer még lőteret is fog. Na, de ne szaladjunk ennyire előre. „A katonáimat azért mindig megtanítottam rendesen lőni – meséli a nyugállományú mérnök ezredes. – Hadseregbajnok voltam, jó pár érmet tartottam otthon. Később ezekkel játszott a nyolcéves kisfiam, Csaba, akit szintén megtanítottam lőni és tízévesen, amikor Marcaliban laktunk, versenyezni is elkezdett. Gyorsan fejlődött és tehetségesnek tartották, később Székesfehérvárra majd Szegedre kerültünk, ahol éppen laktunk, ő ott lőtt.”

Nem is akárhogyan. Jákó Csaba huszonöt éven keresztül volt tagja a válogatottnak, időközben a középiskolai éveinek végén megismerkedett későbbi feleségével, Szakonyi Gerdával, aki szintén versenyzett. A válogatott évek alatt a Cél-Tudat SE vezetőedzője, Csaba számos tapasztalatot szerzett, sok módszert ismert meg és nemzetközi kapcsolatra, barátságra tett szert a sportágban. „Fegyvere is akadt néhány – emlékszik vissza édesapja. – És éppen ezért, amikor már kifelé ért az aktív versenyzésből, szerettük volna, ha mindazt, amink van, valahogyan át tudjuk menteni későbbi időszakra is. Így alakult meg tíz éve a zsombói Szent Imre Katolikus Általános Iskolában a sportlövő szakkör. Még az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) idejéből maradt az intézménynél néhány nyílt irányzékú légpuska, amelyek működtek, Jákóék vitték a lőszert, a lőlapot, a tudást, a gyerekek meg jöttek maguktól. Heti egyszer nagyjából 15-20 fiú és lány kezdett gyakorolni.

„Örömlövészet volt. A gyereket nem az érdekli, hány kört lőtt, hanem, hogy nyert-e. Ennek szellemében, játékosan tanítottuk őket. Változó létszámmal, de folyamatosan jelen voltak a kicsik. Ha jó eredményt akartak elérni, akkor a fiam fegyverével lőttek. És sikerült is nekik. Amikor már eredmény is volt, akkor a szülők is másképp álltak hozzá. A Kovács család felajánlotta a pincéjüket, folytassuk ott az edzéseket. Éltünk a lehetőséggel.”

A befogadó család ifjú sportolója, Kovács Csaba 2017-ben a 10 méteres junior Eb-n a puskás csapatban Péni Istvánnal és Vas Péterrel junior világ- és Európa-csúccsal győzött. Ugyanebben az évben az egyesület másik reménysége, a pisztolyos Nagy Vivien csapatban Major Veronikával és Egri Viktóriával lett junior-világbajnok.

A pincében egy évet töltött a csapat, ami már külsőre is, mondjuk úgy, csinosodott. Mivel a lövészet technikai sport, fontos a felszerelés. Puskánál az öltözet. Jákó Csaba ismeretsége által egy jó nevű német sportszergyártó cég, bár nem a legújabb fazonjának, de elküldte a nadrágok és kabátok készítésének teljes leírását Zsombóra. A külön erre a célra vásárolt varrógéppel pedig Iványi Lászlónak, a klub másik akkori edzőjének édesanyja nekilátott a gyártásnak. A gyerekek szépen sorban összeöltöztek, a kinőtt ruhákat pedig örökölték egymástól. A következő edzéshelyszín, jobb híján, a Jákó család otthona lett. A 12 méter hosszú 3 és fél méter széles fedett teraszon két lőállást alakítottak ki.

„A kilövéssel szembeni falon furnérlemez volt a védelem. Kicsit izgultam, hogy a fiatalok mennyi idő alatt lövik szét a hőszigetelést, de egyetlen lyuk sincs ott! Itt több mint egy évet töltöttünk, a fiam nappalija volt a klub, ott vártak a sorukra a gyerekek, beszélgettek, jól érezték magukat. Sátras tábor is volt az udvarunkon. Amikor kimosta őket az eső, akkor beköltöztek tizennégyen. Imádni való, tisztelettudó gyerekek voltak.” A remek közösségre a szövetség is felfigyelt és segítette felszereléssel, kérés nélküli anyagi támogatással, közben pedig Csaba egykori ellenfele és barátja, az olimpikon Gáspár Olivér is belépett az egyesületbe. Aztán három éve a szövetség újra jelentkezett és sorsfordító kérdést tett föl. „Volt Zsombón egy nagyon régen épült, rozoga, omladozó, kis téglákból rakott kispuskalőtér, ahol két párhuzamos falat nem lehetett találni. A szövetség megkérdezte, ha adnának némi támogatást, hajlandóak lennénk-e… Persze! Ha tudnák, Csabával hányszor végiggondoltuk már, mi mindent lehetne itt csinálni, hányszor megalkottuk már fejben az egészet. Az önkormányzat hozzájárult, elkezdtük építeni. Építőmérnök vagyok. Egész életemben a robbantással foglalkoztam, így tudtam, az ember nem úgy csinálja, hogy robbant, aztán megnézi mennyire veszélyes. Terveztünk és csináltam költségvetést. Legalább hat termet rajzoltam, majd számoltam és elkezdtem radírozni. Majd újra radíroztam. Amíg ki nem jött.”

A cél egyértelműen olyan használható épület volt, ahol a gyerekek elfogadható körülmények közt tudnak dolgozni. Így jött létre a korábban említett paraméterekkel rendelkező lőtér, melynek megalkotásából csarnoképítésben jártas helyi vállalkozó, falburkolatokat és polcokat gyártó helyi asztalos és elektromos szerelő sportlövő barát is kivette a részét. Na, meg a gyerekek, akik végig ott voltak az építkezésen és segítették a mesterek munkáját. Hozták, vitték a szerszámokat, takarítottak, mindent megcsináltak, amire 12-14 évesen tellett tőlük. A csarnokot végül használt bútorokkal, kanapékkal, szőnyegekkel tették otthonossá, és arra is figyeltek, hogy a mozgáskorlátozott sportolóknak külön mosdót alakítsanak ki.

A 15 éves Rescsik Csaba az augusztusi parasportlövő világkupán légpuska 60 lövés álló testhelyzetben junior világ-, fekvőben junior Európa-csúcsot lőtt.

„Ez messze nem lőtér. Ez közösségi tér, ahol lőni is lehet. Rengeteg ember van, akivel szót lehet érteni, és ha mindenki betartja az ígéretét, akkor ilyen jó dolgok sülnek ki belőle. A gyerekek szétszóródtak manapság, annyi minden éri őket. Nem baj, ha van kis közösség, ahol jól érzik magukat, teljesíteni tudnak, van fejlődési lehetőségük. És ha nem olimpiai bajnok, hanem semmi nem lesz belőlük, csak fegyelmezett, koncentrálni tudó, tényleg céltudatos felnőtt, aki itt tanulta meg azt, hogy a dolgoknak van sorrendje és jelentősége, akkor jól csináltuk.”

Idén a Jákó család legfiatalabb versenyzője, a 15 éves Jákó Miriam a pisztolyos csapattal aranyérmet szerzett a 10 m-es ifjúsági Eb-n, később a Hungarian Openen ifjúsági és junior országos csúcsot lőtt. A 12 éves Csendes Dávid júliusban légpuska 40 lövésben Péni István serdülőcsúcsát döntötte meg és lett országos bajnok.

A Cél-Tudat SE mára részben áthelyezte székhelyét a 20 perc alatt megközelíthető Szegedre, és már harmadik alkalommal rendezte meg a Szeged Grand Prix elnevezésű nemzetközi versenyt. Az egyesület, ahol folyamatosan 20-22 fiatal versenyző fejlődik egyszerre, a későbbiekben további fejlesztésekre kapott ígéretet. Türelmetlennek viszont nem mondható, eddig is abból főzött, ami volt, és mint kiderült, elég ízesen. A nevük jól összefoglalja történetüket, dr. Jákó Gyula végül megosztotta annak eredetét: „Én találtam ki! Agyaltunk, és hát célozni tudni kell, viszont nem lehet ész nélkül, csak tudatosan. Cél-tudat! Mondták is a többiek, hogy: hú papa! Úgy veszem észre, az embereknek, a gyerekeinknek tetszik, és büszkeséggel tölt el, hogy sportlövő berkeken belül már országszerte ismerik.”   További korosztályos híreink SPORTLÖVÉSZETBEN a sportági aloldalunkon