Mindenütt jó, de itthon a legjobb – interjú az elképesztő évet produkáló Vas Kata Blankával

Ahol elindult, ott a magyar női kerékpársport történetének egyik legkiemelkedőbb eredményét érte el, legyen szó hegyről, országútról vagy sárlepte erdőről, mezőről. A három szakágban is a világ élmezőnyébe tartozó 18 éves bringás teljesítményét a szövetség is elismerte – Vas Kata Blankával beszélgettünk.

Melyikkel is kezdjük? Cyclocrossban az év elején felnőtt magyar bajnoki címet szerzett, júliusban a brnói hegyikerékpáros Európa-bajnokságon, majd a kanadai világbajnokságon negyedik lett a juniorok között, szeptemberben pedig az angliai Yorkshire-ben rendezett U19-es világbajnoki mezőnyben ért célba hetedikként, a változatosság kedvéért országúton. A november elején Belgiumba költözött 18 éves Vas Kata Blanka elképesztő teljesítményét szombaton a szövetség is elismerte díjátadó gáláján. A Doltcini-Van Eyck bringását cyclocrossban és országúton az év legjobb felnőtt női versenyzőjének, hegyikerékpár XCO-ban az év női utánpótlás-versenyzőjének választották meg.  – Melyikkel is kezdjük? –  Nem tudom. Igazából mindhárom szakág közel áll a szívemhez, de ha választanom kellene, akkor még mindig a montit mondanám. Tulajdonképpen a hegyikerékpáros junior-világbajnokságon elért negyedik helyemre vagyok a legbüszkébb az évben. Bár javában zajlik a cyclocrossidény, és szerencsére most sem panaszkodhatom az eredményekre.  – Ha csak egyet emelnénk ki, akkor az az Ethias Cross-sorozat esseni állomása lenne? – Meglehet. Fantasztikus élményekkel gazdagodtam azon a versenyen. A dobogónak nagyon örültem, de hogy a kétszeres olimpiai, háromszoros országúti és hétszeres cyclocross-világbajnok Marianne Vos mögött lettem második, az sokáig emlékezetes marad. A verseny után odajött gratulálni. Ő a legnagyobbak egyike, egy pillanatig el sem hittem, hogy ez tényleg megtörténik.  – És a világbajnoki címvédő Sanne Cant? Vele a múlt hét végén versenyeztem, sőt, előtte is Overijsében. Az elején másik íven vett egy kanyart, és úgy bevágott elém, hogy majdnem elestem. Azért is visszaelőztem valahogyan, már nem is emlékszem, pontosan hogyan, de arra igen, hogy én ötödik lettem, ő pedig mögöttem a hatodik.

 – Sportági legendák, világbajnokok. Vas Kata Blanka pedig közöttük, sőt előttük. – Már korábban is versenyeztem velük. Vagyis úgy mondom, hogy indultam velük egy versenyen. Csak akkor én hátul tekertem, és fogalmam sem volt, mik történnek a mezőny elején. Szerencsére most már tudom.  – Minek köszönhető a látványos javulás? – Változott a hozzáállásom, fejben sikerül javulnom. A szezon elején nem voltam formában, volt egy kis pihenőm, meg is betegedtem, nem mentek az edzések, és jött a mélypont. Az is közrejátszott ebben, hogy furcsa volt kiköltöznöm Belgiumba. Idő kellett, hogy feldolgozzam, nem látom a családom, barátaim. Aztán végiggondoltam, miért is csinálom ezt.  – Miért? – Mert szeretem. És ezért áldozatokat kell hozni.  – Milyen kint? – A csapatfőnök házának harmadik emeletén lakom. Egyedül. Szóval magányos. Bár örülök, hogy a csapat a jó eredmények után mindig felajánlja, hogy hazautazhatok, én meg megyek egyből. Egyébként egyhangúak a napok, délelőtt elmegyek edzeni, délután otthon nyújtok vagy erősítek.  – Ezt is egyedül? – Többnyire igen. De nem is kell, hogy valaki felügyeljen, becsületesen dolgozom, mert magamért csinálom. Minél jobb szeretnék lenni. Régebben szerettem sumákolni, de két éve elkezdtem odafigyelni a munkára. Azt hiszem, akkor, amikor junior lettem, és már montiban elvittek nagyobb versenyekre. Eredményes akartam lenni.  – Jövőre pedig már U23? – Igen. Februárban lesz az U23-as cyclocross-világbajnokság, ott már top ötös eredményt várok el magamtól. A másik két szakágban egyelőre nem gondolkodom előre, de amíg lehetőségem van a hármat együtt csinálni, addig csinálom is. További korosztályos hírek KERÉKPÁRSPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.