Tokióba kéne menni...

Junior világ- és Európa-bajnoki bronzérme mellett aranyat is ünnepelhetett az U23-asok kontinenstornáján a 18 éves cselgáncsozó, Sipőcz Richárd. A Mol Alapítvány támogatottja ezekkel a sikerekkel elegendő pontot gyűjtött a felnőtt-világranglistán ahhoz, hogy esélye legyen a tokiói olimpiai kvalifikációra.

„Két hét múlva kezdődik a finnországi Vantaa városában a junior-kontinensbajnokság, és úgy gondoljuk, jelenleg ez a legfontosabb, erre kell koncentrálnom, mivel még újonc vagyok a juniorok között. Nem mondtam volna nemet az indulásra, ha mondjuk a nyár közepén van a felnőtt-vb, ám rosszul jött ki. Mindazonáltal korosztályos válogatott-társaimmal elutaztunk Japánba augusztus elején, ahol kéthetes edzőtáborban vettünk részt” – nyilatkozott a 18 éves dzsúdós, Sipőcz Richárd az utanpotlassport.hu-nak arról, miért nem vett részt a 2019-es, tokiói felnőtt-világbajnokságon, amelyen ott lett volna a helye, hiszen a Budapesti Grand Prix-versenyen egészen a dobogó harmadik fokáig menetelt. 

S hogy ezt milyen jól tette? Erre nem sokkal később adott választ: a finnországi junior Európa- és a marokkói világbajnokságon bronzérmes lett, az U23-asok kontinensviadalán pedig aranyérem került a nyakába. „Szép lezárása volt az évnek az oroszországi U23-as Eb, emiatt elégedett vagyok. Hiányérzet ugyanakkor maradt bennem, mivel a világbajnokságon szerettem volna diadalmaskodni. Régóta a szemem előtt lebeg ez a cím, mindig balszerencsésen alakultak ezek a viadalok” – értékel. Marrákesben sem alakultak optimálisan a dolgok. A negyeddöntőben nem akármilyen skalpot szerzett: az idei felnőtt-vb bronzérmesét, a dél-koreai Kim Min Dzsongot ejtette ki, azonban ez a párharc annyit kivett belőle, hogy a folytatásban már nem bírt a német Erik Abramovval. „Rövid volt a pihenő a két meccs között. A német mester − végtelenül sportszerűen − odajött a párharc után, és közölte: sajnálják, hogy nem tudtam a legjobb tudásom szerint küzdeni. Tapasztalatszerzésnek kiváló volt, megtudtuk, hogy az erőnlétemet kőkeményre kell fejleszteni; azóta erre helyezzük a hangsúlyt.” A felnőtt férfiválogatott szövetségi kapitánya, Pánczél Gábor csak jót tud mondani róla: „Egészen más kategóriát képvisel, mint a többi nehézsúlyú; precíz, gyors és okos – igazi zseni közöttük, hatalmas bajnok válhat belőle, ha ugyanezen az úton halad tovább.” Richárd az idei teljesítményével elegendő pontot gyűjtött ahhoz, hogy reális esélye nyíljon a tokiói olimpiai kvótaszerzésre. Úgy véli, egyelőre nehéz megállapítani, hol tart a felnőttekhez képest: „Rengeteg edzőtáborban vettem részt, amelyeken a legjobbakkal küzdhettem. Az persze merőben más, mint versenyhelyzetben. Edzőmmel, Gyimes Nikolettel nagyon sokat dolgozunk azon, hogy fizikálisan minél hamarabb felvegyem a kesztyűt az elittel.” Nem szeretne számolni azzal, hogy nem lesz ott Tokióban: „Elképzelni tudom, csak nem akarom! Nagyon hiszek magamban, meg tudom csinálni. Gyermekkorom óta az az álmom, hogy minél több olimpián tatamira léphessek, és most szeretném elkezdeni. Jelenleg hétszáz pontom van, az a terv, hogy legalább hat kvalifikációs versenyen részt veszek. Úgy számolunk, hogy egy arany- vagy két bronzérmet kellene szereznem ahhoz, hogy biztos legyen a pozícióm.” A győri fiúnak a Mol Alapítvány is segít abban, hogy már 2020-ban ott lehessen az ötkarikás játékokon. A támogatást sportpszichológusra, nyújtóedzőre és sporteszközökre fordítja. További korosztályos hírek CSELGÁNCSBAN a sportági aloldalunkon.