Sorozatunkban olyan korábbi klasszisok mondják el véleményüket a hazai sportági utánpótlásról, akik manapság semmilyen vagy csak csekély szerepet töltenek be annak alakításában. Ezúttal az 1994-es lillehammeri olimpia aranyérmes gyorskorcsolyázójával, Hunyady Emesével beszélgettünk.
Tizennyolc éves koráig Magyarországért versenyzett, az olimpiai bajnoki címet viszont 1994-ben már osztrák színekben nyerte. Így bár hazánk első olimpiai bajnoki címe a short trackesek nevéhez fűződik, ő az első magyar aranyérmes a téli játékokon. A hat olimpián is részt vett Hunyady Emese Svájcban él, ott tanít korcsolyázni gyerekeket, illetve a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) két programjában is aktívan részt vesz: az úgynevezett travelling coaches-projektben, amely az edzőtovábbképzést segíti, valamint az utánpótlásprogramban, amelynek keretében táborokat tartanak a gyerekeknek.
Ebben csak a 400 méteres jégpályával nem rendelkező országok vesznek részt, de Magyarországról ettől függetlenül szoktak vendégek érkezni. A korábbi klasszis gyorskoris élvezi jelenlegi szerepkörét, azt vallja, mindennek az alapja a nagyon stabil korcsolyatudás.
Hunyady Emese imád a jégen lenni – és igyekszik a gyerekekkel megszerettetni a korcsolyázást„Imádom ezt a feladatot, imádok a jégen lenni, ahogyan a gyerekek is szeretik ezt az egészet. Az első és legfontosabb, hogy megszerettessük velük a korcsolyázást. Otthon rendelkezésre áll a világ legszebb szabadtéri műjégpályája a Városligetben, azt jobban ki lehetne használni.”
Hunyady nem tagadja, természetesen jó lenne a fedett pálya, de úgy gondolja, értékelni kell a Városligeti Műjégpályát is, amelyen többnyire vidéki versenyzők köröznek a hétvégeken, ugyanis nagyon kevés a fővárosi gyorskorcsolyázó.
Évtizedekkel ezelőtt nemcsak a versenyzőből, hanem versenyből is sokkal több volt. Hunyadyéknak minden héten volt valamilyen megméretésük.
„Verseny, verseny, verseny. Ez a legfontosabb, a gyerekek ezt imádják, Svájcban még a legkisebbek is állandóan versenyezni akarnak. Ezért örömteli a BudaSkate edzője, Varjasi Mihály kezdeményezése a négyfordulós Magyar Kupa-sorozatról. Pontosan ezekre van szükség, a legutóbbi fordulón – az én buzdításomra – például osztrák versenyzők is részt vettek.”
Nemrégiben az egyik ISU-táborban edződött a klasszikus gyorskorcsolya nagy hazai ígérete, Bíró Hanna is. Néhány napig Lengyelországban együtt gyakorolt a vele egykorú és hasonló tudású sportolókkal.
„Pontosan ez kell, és ez az, ami hiányzik. Kis ország versenyzőjeként nincs másképpen esélyed, hozzá kell csapódni másokhoz, én is így tettem annak idején. Akármennyire is egyéni sportág, a jó csapat a legfontosabb, amelynek tagjai húzzák egymást felfelé. Ugyanígy elképzelhető a kooperáció a short trackesekkel is, ez szerencsére már működik, sokat lehet tanulni egymástól.”
A 18 éves korában Ausztriába költözött sportoló elmondta, nagyon jólesik neki az a szeretet, amit itthonról kap. Azt pedig talán kevesen tudják, hogy az első olimpiáján még a magyar színeket képviselte.
„Azt gondolom, hogy sokat tettem a magyar gyorskorcsolyáért is, végül úgy alakult, hogy a legnagyobb sikereket osztrák versenyzőként értem el. De nagy öröm számomra, hogy érdeklődnek irántam, kíváncsiak rám, sok helyre meghívnak, tavaly díjátadó lehettem az Év sportolója gálán. Tehát boldog vagyok, hogy nem felejtettek el, és bár nem otthon dolgozom, nagyon szurkolok a magyar gyorskorcsolya és a magyar sport sikereiért.”
További korosztályos hírek KORCSOLYASPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.
