Asztalitenisz: több szempontból is a búcsú jegyében telt a XXV. Molnár János-emlékverseny

Úgy fest, utoljára rendezte meg a BVSC-Zugló asztalitenisz-szakosztálya a Molnár János-emlékversenyt. A huszonötös nemcsak veretes szám, hanem jól illusztrálja azt is, valóban egy korszak ér véget a klub pingpongosainak életében.

„Átfut az emberen az a harminc év, ami mögöttem van, sok nagyon szép élménnyel és nehezebb időszakkal, amikor majdnem befellegzett a szakosztálynak. De inkább a szép emlékek maradnak meg” – mondja a hazai asztalitenisz-életben méltán elismert Tokaji Sándor, a BVSC-Zugló mestere, akit a klub ünnepélyes keretek között búcsúztatott a 13 évesen, versenyre utazás közben tragikus körülmények között elhunyt Molnár János emlékére kiírt nemzetközi utánpótlás-viadalon.

A leköszönő szakvezető még csak-csak próbálta visszafogni érzelmeit – elvégre tisztában volt vele, hogy elbúcsúztatják –, ám amikor kisvártatva mindenki Herendi Iván, a BVSC korábbi pingpongszakosztály-igazgatója felé fordult a tekintetével, már sejteni lehetett: az újabb búcsú biztosan nem múlhat könnyes szemek nélkül. A meglepett főszervező először kissé értetlenkedve fogadta a gratulációkat, arca, mintha azt üzente volna: „Gyerekek, hát nem csináltam semmit. Minek ünnepeltek?” Pedig annyi mindent tett a szakosztályért, hogy felsorolni is nehéz. Például megálmodta és huszonöt évig „gondozta” a Molnár János-emlékversenyt. Semmi kétség, komoly erőfeszítések árán. A külföldiek, akik akár Ausztráliából is tiszteletüket teszik a megméretésen, pontosan tudják, nem pompába és csillogó csarnokba érkeznek, de ugye, nem is ez a lényeg. „Nagyon különleges hangulata van ennek a viadalnak, olyan, mintha egy idegen család a saját vacsoraasztalához invitálna minket – fejti ki véleményét John Murphy, az ausztrál utánpótlás-válogatott vezetője, utalva a verseny bensőséges légkörére. – Érezzük, hogy mit jelent a helyi klubnak ez a verseny, de a gyertyagyújtásos megemlékezés előtt el is magyarázom a tanítványaimnak, mit miért csinálunk.” Noha a végén mindenki jó érzésekkel távozik, nagyon úgy néz ki, a huszonötödik egyben az utolsó viadal. „Huszonöt éve nagy erőfeszítések árán bonyolítjuk le ezt az egyedülálló erőpróbát – magyarázza Herendi. – Egészen különleges szellemiséggel bír ez a verseny, de örökké sajnos semmit sem lehet fenntartani. Jánoska öccse, a balesetet csodával határos módon túlélő Krisztián áll a legközelebb ehhez az egészhez, és ő is úgy látja, a huszonötös veretes szám, a mostani viadallal lehet, hogy be kellene fejezni. Mindettől függetlenül, az a közösségi erő és összetartás, ami jellemzi ezt a szakosztályt, nem szűnhet meg, ebben biztos vagyok.”

XXV. MOLNÁR JÁNOS-EMLÉKVERSENY, BUDAPEST Az egyes korosztályok dobogósai U11: 1. Pavol Kokavec (szlovák), 2. Sandro Cavaille (francia), 3. Gergely Márk (Szombathelyi AK) és Fegyver Zsombor (Malév SC) U12: 1. Hugo Lapina (francia), 2. Duparay Champauzas (francia), 3. Damian Floro (szlovák) és Zbigniew Nizio (francia) U13: 1. Lei Balázs (Ambrus Asztalitenisz Akadémia), 2. Kizakisz Nikolaosz (Yorgos SE), 3. Cseri Ádám (BVSC-Zugló) és Uros Ninkovics (szerb) U15: 1. Lei Balázs (Ambrus Asztalitenisz Akadémia), 2. Nicolas Kubala (szlovák), 3. Szántosi Dávid (Szarvasi Kőrös ASE) és Nicholas Lum (ausztrál) U18: 1. Lu Kai-yang (kínai, de hónapok óta Magyarországon készül), 2. Nicholas Lum (ausztrál), 3. Finn Luu (ausztrál) és Alper Sali (svéd)

Részletes eredmények IDE KATTINTVA érhetők el. További korosztályos hírek ASZTALITENISZBEN a sportági aloldalunkon.