Fára mászni szabad, de pótolni is lehet

Olykor a sportoló gyereket is kocsival viszik a szülők néhány száz méterre, az edzésre. Életmódváltozás szorította háttérbe a természetes, hétköznapi mozgásokat. A mai gyerek már fára sem nagyon mászik. Pedig mászhatna.

Németh László, a Szombathelyi Dobó SE kalapácsvetőinek edzője nyilatkozta honlapunknak: „Az életmódváltozás vonta maga után azt a helyzetet, hogy a hozzánk érkező iskolások a legfontosabb alapképességgel sem rendelkeznek. Járni, futni, ugrani, hajítani kell megtanítanunk őket, néha még azt sem tudják, melyik a jobb vagy a bal kezük. De hogy is tudnák? Ma már nem kell átugraniuk a patakot, nem másznak fára... De ennél is nagyobb probléma, hogy igen gyenge a törzsizomzatuk. Több energiát és időt igényel a képzésük.” A neveléslélektan klasszikusa, az ősszel elhunyt Vekerdy Tamás ugyancsak gyakran hivatkozott a fára mászás hiányára. Úgy is, hogy azért nő a logopédiai kezelésre szoruló ovisok száma, mivel az elmaradt fára mászás pedig a nyelvi készséget is fejleszti. Máshol kifejti: „a gyerekek ma már nem másznak fára, nem szereznek tapasztalatot, fizikai képességeket, és főleg ügyességet”. Agyműködés és egyensúlyérzék Egy, a Perceptual and Motor Skills című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fára mászás és a hasonló dinamikus mozgásformák 50 százalékkal növelik a memóriakapacitást gyerekkorban. A kutatás egyik résztvevője, dr. Tracy Alloway szerint az olyan, nagyfokú összpontosítást igénylő tevékenységek, mint a fára mászás, a gerendán való egyensúlyozás vagy akadálypálya leküzdése során a gyerekeknek folyamatosan változó körülményekhez kell igazítaniuk a testhelyzetüket. Gyakran anélkül, hogy odanéznének, tehát emlékezetből kell megoldaniuk, és ez rövid idő alatt is jelentősen növeli az agy teljesítőképességét. Részlet a Vekerdy Tamással készült, egyik utolsó interjúból, amelyet Vrabec Mária készített az Új Szóban: „– Az utcán, a boltban, sőt még a játszótéren is gyakran csak azt halljuk a szülőtől, hogy ne menj oda, ne csináld, ne nyúlj hozzá. Valóban ennyit kell fegyelmezni a gyerekeket? – Mi, felnőttek vagyunk rossz állapotban: szorongunk, ezért próbáljuk megelőzni a bajt. De nem tudjuk, sőt, ami miatt aggódunk, azt ráhozzuk a gyerekre, mert az állandóan óvott gyerek sokkal ügyetlenebb lesz. – Vagyis hagyni kell fára mászni, pocsolyában dagonyázni, jégen csúszkálni? – Ezt nem én találtam ki, évszázadokon át így nőttek fel a gyerekek. Egy német neurológus írta le: tragédia, hogy ma nem másznak fára, mert az fejleszti legjobban az egyensúlyérzéket és a finommotorikát.” Hogy az urbanizáció, az életmód jelentős változása hogyan hatott a fiatalok fizikai képességeire is, azzal a Vas megyei Torony községben szembesültem, ahol 1980-ban (negyven éve!) készítettem riportot az akkor indult futóiskoláról. A szervezői elmondták: muszáj valahogyan rendszeres mozgásra csábítani a gyerekeket, mert a szülők a megnőtt forgalom miatt nem szívesen engedik ki őket az utcára, különben is szívesebben heverésznek a tévé előtt. Csak a növények károsítása tilos Gyerekkoromban, vidéki nyaralásaim során magam is megmásztam néhány fát. De nincs sok értelme a múltba révedésnek. Volt nálunk grundfoci is, de nem attól vált naggyá az akkori magyar labdarúgás, hanem attól, hogy a gyerekek imádták és napestig űzték a játékot, akár rongylabdával is. Igaz, azon kívül sok más lehetőségük nem volt szórakozásra.

Fára mászni? Talán már nem is szabad mondjuk a köztereken. A feltételezést félretéve inkább megkérdeztem a Főkert Zrt.-ben, hogy tiltják-e. Szerdahelyi Sára, a kommunikációs & PR-csoport projektvezetője válaszolt. „Nem ismerünk olyan rendeletet, mely a fára mászást tiltaná. (Ettől függetlenül kerületi akár lehet…) A fás szárú rendelet a növény károsítását tiltja, mely remélhetőleg a fára mászás során nem következik be: 3. § Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.” A játszótereken – főleg a kicsiknek – sokféle ügyesítő eszköz, így mászóka is található, amely ugyanazokra a képességekre és élettani funkciókra van hatással, mint a fára mászás. Hallottam már a nagyobbaknak és a felnőtteknek szóló sportjátszóterekről is, a hallomásomat azonban Szalkai Adrienne, a Főkert vezető tervezője nem erősítette meg. Másról van szó: „Tervezünk játszótereket különböző korosztályok számára, valamint fitnesztereket, ahol sajátsúlyos eszközöket, valamint egyéb fitnesz-eszközöket helyezünk el.” És hogy egyeztetnek-e sportszakemberekkel? „A játszóeszközök kiválasztásakor fontos szempont, hogy a lehető legtöbb féle mozgásfajta gyakorolható legyen, azonban sportszakemberekkel nem egyeztettünk. A játszóeszközök tervezése külön szakterület, a közterületeken bevizsgált, minősített eszközöket alkalmazunk, amelyeknek a tervezésébe az érintett társterületeket bevonták.” Előtérben a sokoldalú képességfejlesztés Hogy milyen ügyesítő játszótéri csodák léteznek, annak bárki utánanézhet az Eibe, a Hags, a Kompan vagy a kapolcsi, magyar Ilona Malom Műhely honlapján. De maga a sport sem szűkölködik lehetőségekben.

A fára mászás kedvező hatása fa nélkül is elérhető a sokoldalú képességfejlesztés nagyon is kívánatos alkalmazásával. A birkózók például sokat futnak, szeretnek futballozni, de gyakran úsznak, kondiznak és súlyemeléssel is erősítenek. A legeredményesebb egyesület, az Erzsébeti SMTK esztétikus és gazdag birkózóterme éppoly csoda, mint a kicsiknek a Mura Mura fantázianevű mászóvár, hiszen a három szőnyegen kívül van benne konditerem és úszósáv is. A legtöbb helyen, így az iskolákban is található mászórúd vagy -kötél, bordásfal, jó hatással vannak a fizikai fejlődésre gimnasztikai gyakorlatok, páros ügyességi játékok, de – gondos kiválasztással – hasznos kiegészítő sportágak is segítik a felkészítés sokoldalúságát. Nagy Enikő sportpszichológus mondta el, hogy labdarúgókat vitt falmászó bázisra. A játékosok eleinte nem hitték, hogy képesek lennének falon mászni, aztán megpróbálták, és ha nem is rekord gyorsasággal, de magasra jutottak. A pszichológus azt erősítette meg bennük, hogy többre képesek, mint amennyit feltételeznek magukról. A futballszakemberek pedig érzékelték a falmászás fizikai hatását is. Ilyesféle módszerek alkalmazása magyarázza azt is, hogy a Szombathelyi Dobó SE edzői is sikerrel pótolják az életmódváltozás okozta fizikai hiányosságokat. Mint Németh László mondta a fiatalokról: „Több energiát és időt igényel a képzésük.” Meg sportélettani ismereteket és fantáziát. A választék felmérhetetlenül gazdag. Amelyből azért azt se felejtsük ki, hogy fára mászni is szabad.