Nagy László: „Fontos, hogy a fiatalok tudják, mit miért csinálnak”

A bajnoki kényszerpihenőben több idő jut a számvetésre, gondolkodásra. Az elmúlt évben remekül teljesített a kézilabda-utánpótlás a korosztályos világversenyeken, sorozatunkban hazai szakembereket kérünk arra, mondják el véleményüket, mit tartanak jónak és mi az, amin javítanának. Ezúttal az MKSZ férfiszakágért felelős alelnökét, Nagy Lászlót kérdeztük.

Az elmúlt időszakban vegyes, sok esetben a várakozásokhoz képest csalódást jelentő eredményeket hozott a férfi kézilabda-válogatott, ahogyan a korosztályos nemzeti együttesek is. Tavaly nyáron azonban szemléletváltás történt, új stáb került a nagyválogatott élére, a januári felnőtt Eb-n pedig bár „csak” a kilencedik lett a csapat, de a mutatott játék mégis örömre, bizakodásra adott okot.

„Sok szakember mondta, hogy nincs utánpótlásunk, aztán sikerült megmutatni, van egy-két olyan srác, akinek tényleg helye van ezen a szinten is – kezdte a 209-szeres válogatott, korábban a világ legjobb játékosának is választott Nagy László. – Azt kértük tőlük, hogy végig legyen meg a küzdőszellem, a csapatnak a tartása. A legfontosabb, hogy vissza tudtuk csalni az embereknek a hitét, végre jó játékot láthattak a válogatottól, amire az utóbbi években ritkán volt példa.” A korábbi világklasszis jobbátlövő szinte napra pontosan egy éve tölti be a szövetség férfiszakágért felelős alelnöki posztját. Nemzetközi tapasztalatait is felhasználva határozott véleménye volt, milyen irányba kell tovább haladni. „Alapvetően a felnőttválogatott menedzselése a feladatom, de ahhoz természetesen szorosan kapcsolódik az utánpótlás is. A legfontosabb, hogy szemléletváltásra volt szükség: fontos, hogy a fiatalok tudják, mit miért csinálnak. Fel kell nyitni a szemüket, hogy hiába a fájdalom, a fáradtság, nagy célokért dolgoznak, amelyeknek mindent alá kell rendelni.” Nagy színrelépésével a felnőtt és utánpótlás-válogatottak hasonló szisztéma szerint készülnek, már a korosztályos együttesekben is a nagybetűs kézilabdára készítik fel a gyerekeket.

„Az első, hogy az alapok legyenek jól letéve. Nem szivacskézilabda-bajnokokat neveljünk, hanem olyan sportolókat, akik éppen az utolsó stádiumban, a felnőttmezőnyben érnek a csúcsra. Minden nemzetnek más a filozófiája, én a világszerte bizonyított spanyol szisztémában nőttem fel, ahol szorosan összekapcsolódik a korosztályos válogatottak munkája. Itthon is valami hasonlót szeretnénk, ezért mind támadásban, mind védekezésben hasonló rendszer szerint készülnek a csapatok, hogy a felnőttek között ismerős helyzetekbe kerüljenek a játékosok. Jó látni, hogy a magyar szakember nyitottak, vevők erre.” A Telekom Veszprém sportigazgatójaként is dolgozó, korábbi BL-győztes sportoló továbbra is lát biztató jeleket a hazai utánpótlásban. Bízik abban, hogy a következő juniorgenerációban is lesznek olyanok, akik követik Máthé Dominik, Szita Zoltán és Rosta Miklós példáját. „Ha a koronavírus is úgy akarja, jövőre junior-világbajnokságot, 2022-ben pedig felnőtt Európa-bajnokságot rendezhetünk. Azokon az eseményeken már megmutathatják ezek a fiatalok, s hiszek benne, hogy közülük egy-két játékos közép- és hosszútávon betörhet a nagyválogatottba is.” A sorozatunk korábbi részeiben: Golovin Vlagyimir: Nem lesz mindenkiből világbajnok vagy BL-győztes, de kellenek az NB I-es játékosok is Sótonyi László: Az ifjúsági korosztályig bárkivel felvesszük a versenyt, utána… További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.