Parakajak: sokkal többet értem el, mint amit valaha reméltem – a világbajnok Kiss Péter
Fekete Tamás
Nemcsak a világot, hanem állítása szerint saját magát is le kellett győznie a 16 éves Kiss Péternek ahhoz, hogy a 2021-es tokiói paralimpia egyik legnagyobb magyar éremvárományosaként tartsuk számon. Az előző esztendő legjobb férfi parasportolójának választott kajakozót betegségéről, villámkarrierjéről, egyszóval elképesztő történetéről kérdeztük.
„Vicces, mert nagyon ritka nálunk, hogy valaki tizenhat évesen Európa-bajnokságot és vébét nyer. A mai napig nem tudom, minek köszönhetem ezeket a sikereket, de azt hiszem, saját magamat is le kellett győznöm” – meséli a 2019-ben minden fontos címet megnyert parakajakos, Kiss Péter. A Budapesti Honvéd SE ifjú portolója mindössze nyolcéves volt, amikor a Guillain-Barré szindróma kerekesszékbe kényszerítette, mély depresszióból jutott a világ tetejére.
Kiss Péter elképesztő utat járt be már most, és még mindig csak 16 éves Forrás: MTI „Beletelt két évbe, mire elfogadtam, hogy deréktól lefelé lebénultam, de amikor 11 évesen Budapestre kerültem a Mozgásjavító Általános Iskolába, végre találkozhattam a sorstársaimmal, és elkezdtem sportolni. Mondták, hogy ússzak, és mivel látták rajtam, hogy viszonylag jó a vízfogásom, hamarosan leküldtek kajakozni. Kiderült, hogy a 25 méteres medencében a jó kis túrakajakkal is megyeget az evezés, egy évre rá már Dunavarsányban találtam magam a nyílt vízen. Minden olyan gyorsan történt, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy többszörös világbajnokot és paralimpiai dobogósokat győzhetek le.”
A 16 éves fiatalember ráadásul a szegedi világbajnokság első aranyérmét szerezte KL1 200 méteren.
„Amíg élek, nem felejtem el azt a versenyt. Hatalmas élmény volt, hogy az én tiszteletemre játszották le a magyar himnuszt. Ráadásul az édesanyámnak, édesapámnak és az edzőmnek, Pruzsina Istvánnak is akkortájt ünnepeltük a születésnapját, ennél szebb ajándékot márpedig ha megszakadnék, sem tudtam volna adni nekik. Örültek is neki.”
Éppúgy, mint Kiss Péter a hirtelen megugrott népszerűségének.
„A hazai vb után megváltozott az életem abban a tekintetben, hogy megnövekedett irántam az érdeklődés: csomó riportot készítettek velem, de előfordult az is, hogy az utcán felismertek, és ismeretlenként is odajöttek nekem gratulálni. Sokkal többet értem el, mint amit valaha reméltem, ezért is bízom benne, hogy a történetemmel inspirálhatok másokat arra, hogy sportoljanak. Mert a sport boldoggá tesz.”
Péter története azonban még koránt sem ért véget, sőt. Lassan 17 évesen elfogadta, hogy egy évvel elhalasztották a tokiói paralimpiát, amelyen minden bizonnyal az egyik legnagyobb favoritként vehet részt jövőre.
„Az év elején összeszedtem egy vállsérülést, amely nagyban megnehezítette a felkészülésemet. Persze már jól vagyok, és úgy készültem, hogy májusban világbajnokságon veszek részt, de a koronavírus-járvány miatt ugye jó darabig nem rendeznek versenyeket. Először szomorú voltam, amikor megtudtam, hogy a paralimpiára is várnom kell még egy évet, de aztán belegondoltam, hogy így legalább nyugodtabban, remélhetőleg sérülésmentesen készülhetek a nagy megméretésre. Minden erőmmel azon leszek, hogy esélyesként utazhassak Tokióba.”
További korosztályos hírek KAJAK-KENUBAN a sportági aloldalunkon.
