Kosárlabda: Miklós Melinda stabilizálná helyét a KSC-Szekszárdban

A koronavírus-járvány miatt idő előtt véget ért felnőtt női élvonalbeli kosárlabda-bajnokság harmadik helyén álló KSC-Szekszárd csapatában mind a 22 mérkőzésen pályára lépett a mindössze 16 esztendős Miklós Melinda, aki tisztában van azzal, hogy a helye stabilizálásáért továbbra is keményen kell dolgoznia.

Kedden volt pont egy éve, hogy az Atomerőmű-KSC Szekszárd csapata elképesztő izgalmakkal teli meccsen legyőzte az abszolút favoritnak számító Csata DSE együttesét a leány kadétbajnoki országos nyolcas döntő fináléjában, és ezzel elhódította a trófeát. Harsányi Mária alakulatának győzelméhez nagy szükség volt Miklós Melinda remeklésére, akinek a négy másodperccel a dudaszó előtt bedobott duplája aranyat ért a Szekszárdnak.

A még mindig csak 16 éves bedobó hatalmas szintet lépett a következő kiírásban: a Szekszárd felnőttélvonalban szereplő csapatában az idő előtt véget ért bajnokság (amelyben a harmadik helyen tanyázott az alakulat − a szerk.) mind a 22 mérkőzésén lehetőséget kapott − 14-szer kezdőként. Ezeken a párharcokon 18.2 percet, 3.5 pontot, 1.1 lepattanót és 1.4 gólpasszt átlagolt, amely 4.9-es hatékonysági mutatóra volt elegendő. „A másodosztályban már korábban is szerepeltem, de még ahhoz képest is teljesen más volt a legmagasabban rangsorolt hazai női ligában bizonyítani. A szekszárdi szurkolótábor egészen elképesztő hangulatot teremt az összes mérkőzésen; szavakkal leírhatatlan, milyen érzés ezt ilyen fiatalon megtapasztalni. Arról nem is beszélve, hogy egyik pillanatról a másikra azokkal a kosarasokkal készülhettem, akiket eddig csak a lelátóról figyelhettem. Persze most is ugyanúgy felnézek rájuk mint eddig; azzal a különbséggel, hogy ezt már testközelből tehetem meg” − meséli az ifjú bedobó. Szinte magától értetődő, hogy Melinda kezdetekben megszeppent a lehetőségtől, ennek okán nem tudott teljesen felszabadulni a pályán: „Meglepett, amikor a vezetőedző, Djokics Zseljko elkezdett húsz perceket adni a meccseken. Nem számítottam rá, hogy én leszek az, aki − a szövetség által előírt és kötelező U20-as szabályon túl − bizonyíthat. Furcsa volt megszokni, mert teljesen más szerepkörbe csöppentem, mint a saját korosztályomban. Nem volt egészen tiszta, hogyan kell játszanom. A csapattagok és a stáb hihetetlen segítőkészségének köszönhetően a végére már kezdtem felvenni a bajnokság ritmusát. A kapott játékpercekkel tökéletesen elégedett vagyok, a teljesítményemmel ugyanakkor nem: rengeteget kell még fejlődnöm. Maximalista vagyok, a hibáimból próbálok tanulni, s ezekből fejlődni.” Az ifjú sokat beszélgetett a vezetőedzővel, aki − a fiatal elmondása szerint − elégedett a tanítványa fejlődésének ütemével. A kosaras ugyanis szerepelt olyan ütközeteken, amelyeken meglehetősen biztató statisztikai mutatókat ért el: az NKE-FCSM Csata ellen például 18 pontig és 4 lepattanóig jutott. „Félre értés ne essék: ezeken a meccseken sem teljesítettem makulátlanul, bőven akadtak olyan lépéseim, amelyek még korrigálásra szorulnak. Nem szabad elfelejteni, hogy sajnálatos esemény történt, minek okán egyáltalán képbe kerültem − Gereben Lívia leukémiás lett, amelyet szerencsére leküzdött. Kellett a fiatal az együttesbe, rám esett a választás. A klubbal úgy egyeztünk meg, hogy a következő kiírásban nem igazolnak másik U20-as kosarast, így elméletileg a lehetőség továbbra is adott marad. Tisztában vagyok azzal, hogy a helyem stabilizálásáért keményen kell küzdenem, így célként is ezt fogalmaztam meg: folyamatosan fejlődve, felszabadultan, a tudásom legjavát nyújtva szeretnék játszani!” Egyéb korosztályos hírek KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.