A Mol Alapítvány támogatottját, a többszörös utánpótlás Európa-bajnoki érmes párbajtőrvívót, Büki Lilit kérdeztük az utóbbi hónapok nehézségeiről, az idei utánpótlás-világbajnokság törléséről és a lehetséges őszi programról.
Az OMS-Tata 18 éves párbajtőrözője, Büki Lili nem lazsált a koronavírus-járvány okozta tavaszi leállásban: sokat futott és erősített, a páston mégis meglátszódott a több hónapos küzdelemhiány.
„Májusban elkezdhettünk dolgozni, június elejéig tartottak a klub- és a válogatott keretedzések − kezdi Büki Lili. − Eleinte nagyon szenvedtem, de a mesterek figyeltek ránk, kevesebbet vívtunk, próbálták fokozatosan visszaállítani a mozgásunkat a megszokotthoz. A júliusi pihenő előtt Tatán táboroztunk, ott már egész jól ráéreztem a ritmusra.”Büki Lili és mestere, Plásztán Attila a poreci Európa-bajnokság döntőjében Forrás: EFC
Tatán az volt a legfontosabb, hogy a karanténidőszakot követően kikapcsolódjanak a lányok.
„Csapatépítő jellegű volt a foglalkozás: délelőtt edzettünk, délutánonként pedig érdekes programokon vettünk részt. Az első nap fociztunk, a második nap az Old Lake Golf Clubba látogattunk, harmadnap pihentünk, az utolsó délután pedig megmásztuk a Kő-hegyen található úgynevezett vasalt utat. Nagyon jól éreztem magam.”
Nem sokkal ezután nyári pihenőre mehetett, amit érthető módon jól ki is használt.
„A családommal az idén nem szerettünk volna külföldre menni, úgyhogy a Balatont céloztuk meg; Siófok mellett van nyaralónk, ott kapcsolódtunk ki. Most már az alapozás zajlik: futunk, erősítünk, lábmunkázunk. Épp izomlázzal bajlódom, és ezt nagyon nem szeretem. A vívás egyelőre háttérbe szorul, de jövő héten visszatérünk a tatai edzőtáborba és ott már azon lesz a hangsúly. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan ismét belerázódom az edzésekbe.”
Azt még Lili sem tudhatja, melyik nemzetközi erőpróbára készüljön.
„Fogalmunk sincs a külföldi versenynaptárról. Szinte biztos, hogy előbb az olimpiai kvalifikációs viadalokat rendezik meg, aztán jöhetnek a junior-világkupaversenyek. A hazai erőpróbákat elvileg mind megtartják ősszel. Persze, a tréningeken érzem, hogy nem tudok ugyanolyan elánnal dolgozni, mint amikor közeli cél lebeg a szemem előtt, de nagyon szeretek vívni, szóval ez kompenzál. Ha százalékban kellene kifejeznem: hatvanban a sportág iránt érzett imádat, negyvenben pedig az eredményesség motivál a mindennapokban.”
Bükinek nemrégiben azzal kellett szembesülnie, hogy törölték a Salt Lake City-be tervezett utánpótlás-világbajnokságot. Ez főleg abban a tekintetben nem jött jól neki, hogy a február végén kezdődött poreci junior és kadét Európa-bajnokságon egyéniben ezüst-, csapatban pedig bronzérmet szerzett.
„Persze, csalódott voltam, de az utóbbi években rengeteg versenyen vettem részt, megállás nélkül utaztam, szóval jó volt most egy kis nyugi. A csapatot nagyon sajnálom, mert remek egység volt a miénk; Borsody Emma és Kardos Edina jövőre már nem utánpótláskorú, így ők szomorúbbak nálam. Szerencsés helyzetben vagyok, 2021-ben is bizonyíthatok, ha minden a tervek szerint halad.”
Ebben segít neki a Mol Alapítvány eszköztámogatása is, amelyet az elhasznált felszereléseire fordít.
További korosztályos hírek VÍVÁSBAN a sportági aloldalunkon.
