„Nem bírom, ha valaki elkezd velem pötyögni”

A Mol Alapítvány által támogatott 15 éves, Czuppon-Horváth Lili mindent megtalált a kempóban, amit keresett.

A Zen Bu Kan kempo több harcművészeti stílust ötvöz egyszerre. Megtalálhatóak benne a shaolin kempo, a jiu-jitsu, a karate, és az ökölvívás elemei is, így lehet ütni, rúgni, dobni, feszíteni vagy akár fojtani. Számos olyan technika rendelkezésre áll, amely az életszerű önvédelem során is hasznos lehet. Gondolhatnánk, ez nem a kislányoknak van kitalálva. A 15 éves Czuppon-Horváth Lili azonban teljesen másképp vélekedik erről.

„Háromévesen ismerkedtem meg a kempoval. Előbb a féltestvérem járt edzésekre, aztán a szüleim is elkezdték. És mivel engem nem tudtak hova tenni esténként, hát vittek magukkal. Hamar megszerettem a sportágat, mert eleinte igyekeztek játékos feladatokat adni. Leginkább a kempos focira emlékszem. Ez olyan, mint a rendes foci, csak több volt benne a földrevitel és le lehetett fogni a másikat.” A játék aztán idővel komolyabbra fordult, és mára már megszámolni sem egyszerű, hogy Lili hányszoros országos bajnok a korosztályában. Már csak azért sem, mert egy versenyen öt-hat szabályrendszerben is el lehet indulni, és nyerni. Ő ezt rendre meg is tette. Azt azonban büszkén emeli ki, hogy 2019-ben őt választották az év ifjúsági versenyzőjének hazánkban. Sikereiben a korábbi felkészítőinek, Mácsik Attilának és Mészáros Péternek, valamint jelenlegi egyesülete, a Veszprémi Kempo SE vezetőedzőjének, Békési Gergelynek is elengedhetetlen érdemei vannak. „Lili nagyon szorgalmas, minden edzésen ott van – mondja a mester a tanítványról. – Az egyesületünknél nincs is másik női versenyző, így adott esetben neki kilencven-százkilós férfiakkal kell gyakorolnia. Ez abból a szempontból jó, hogy erősödik, viszont nem ártana, ha vele egy súlyú lányokkal is többször találkozna.”

„Én ezt már így szoktam meg – vág közbe Lili. – Ha nagyobb férfiakkal kell küzdeni, hát velük. Nem várom el, hogy kivételezzenek velem. Jó, ha mondjuk valaki sokkal megtermettebb nálam, és nem tudom megcsinálni a dobást, mert túl nehéz, ezért picit rásegít, azt elfogadom. De nem bírom, ha valaki elkezd velem pötyögni, mert lány vagyok meg kicsi. Engem nem vonzanak a lányos sportok. A küzdelmet szeretem, különösen a földharcot. De a kempoban megtalálható emellett az ütés-rúgás, az önvédelem, a fegyverhasználat vagy a formagyakorlat is. Tetszik, hogy ilyen összetett.” Lili azért azt is hozzáteszi, hogy a hétköznapokban sosem keresi a bajt, a konfliktusokat próbálja kerülni. Bevallja, belőle sem hiányzik az agresszivitás, de a küzdősport sokat segít annak kontrollálásában. Bár, aki ismeri, nem is nagyon mer vele ujjat húzni. Nem kell félteni. De vajon a szülei is így gondolják?

„Amikor látnak küzdeni a ringben, talán kicsit aggódnak. Inkább anyukámon érződik ez. De mindketten jól kezelik, és a meccsen hangosan kiabálnak. Érdekes, hogy többnyire a sérüléseket sem a kempoban szerzem. Nekem tehetségem van ahhoz, hogy tesiórán sérüljek le valami egészen szürreális szituációban.” Az ígéret abban bízik, hogy nemsokára a versenyzés is beindul. Októberben szerepelt két viadalon – nyert is –, de a vírushelyzet az ő felkészülését is megnehezítette. Miután bekerült a válogatottba, az idei egyik legnagyobb versenye a portugáliai világkupa lett volna áprilisban. Elmaradt, de úgy van vele, ami késik, nem múlik. Lesz még lehetősége bizonyítani. „A következő évben is az a cél, hogy kivívjam a válogatottságot. Szeretnék az aktuális korosztályom élmezőnyében maradni, minél több nemzetközi viadalon szerepelni, és idővel megszerezni a fekete övet. Úgy tervezzük, K1- és grapplingversenyeken is fogok indulni, hogy azokra a szabályrendszerekre specializálódott harcosok ellen is tudjak küzdeni.” Hogy Lili megvalósítsa álmait, abban a Mol Alapítvány is igyekszik segíteni. Támogatását a tinédzser a fejlődését segítő viadalok, edzőtáborok, szemináriumok finanszírozására fordítja.