A Trion SC Mol Alapítvány által támogatott 17 éves öttusázójának, Gáll Andrásnak a világversenyek hiányoztak a legjobban az idei évből, amelyben négyszer is dobogóra állt, de egyszer sem a sportágában.
Ha év elején azt mondják a Trion SC 17 éves öttusázójának, Gáll Andrásnak, hogy az idén több érmet akasztanak a nyakába atlétikában, mint a saját sportágában, valószínűleg elmosolyodik az akkor még alaptalan jóslaton. Pedig így történt. Az U17-es Eb bronzérmes ígéret március elején részt vett a fedett pályás ifjúsági atlétikai bajnokság 3000 méteres síkfutószámában, és nem kis meglepetésre győzött is.
„Annyira még verseny után nem voltam feldobva, mint akkor” – emlékszik vissza a sikerre a fiatal, akinek egyébként is példaértékű lelkesedését megkettőzte az aranyérem. Az ifi ob azonban sokáig az utolsó viadala maradt, hiszen a járvány miatt ő is elkülönített edzésekre kényszerült. A tréningek nagy részének helyszíne a gyömrői Tövesmajor lovarda lett, ahol a tinédzser igyekezett kihozni magából a legtöbbet.
Gáll András az atlétikai pályán is remekelt az idén Fotó: Láng Péter/MÖSZ
„Rájöttem, hogy még igen csak a karrierem elején járok, tehát komolyan kell vegyem ezt az időszakot. Nem babrálhattam ki magammal, hogy nem edzem a maximális erőbedobással” – mondja, és hogy valóban komolyan vette ezeket a hónapokat, az megmutatkozott a kényszerpihenőt követő augusztusi szabadtéri országos ifjúsági atlétikai bajnokságon, amelyen 3000 méterén ezúttal ezüstérmet szerzett, 1500-on a harmadik lett. Sőt, egy héttel később az Ifjúsági Liga-döntőn újabb ezüstöt nyert a hosszabbik távon. Október elején már a sportágában is megmérethette magát. A felnőtt országos bajnokságon a legjobb utánpótláskorú helyezést elérve a hetedikként végzett úgy, hogy a kombinált versenyszámot (futás és lövészet) egészen kiemelkedő, 10:27.32 perces időeredménnyel nyerte a rutinos mezőnyben.
„A kihagyás során volt időm összeszedni a gondolataim, javítani a koncentrációmon, és kiéhezni a versenyzésre. Annak ellenére, hogy hosszú hónapok után az első fellépésem volt öttusában, jó érzésekkel hagytam el a versenyt. A kombiban 10:40 körüli idő volt a célom. Ezt túlszárnyaltam. Azért segített, hogy volt hova futnom is, mert a középmezőnyből kellett feltörjek, így mindig akadt, akit le tudtam szedni magam elöl. Ami leginkább meglepett, hogy a csapattársamat, a bajnoki címvédő Kardos Bencét tizenhárom másodperccel meg tudtam előzni.”
A folytatás már nem András elképzelései szerint alakult, hiszen ő is átesett a fertőzésen, így a saját korosztálya bajnokságát ki kellett hagynia. Az elért eredmények azonban bizakodóvá teszik a folytatást illetően, és reméli, jövőre újra ott lehet a világversenyeken, mert ezek az események nagyon hiányoztak az idei programfüzetéből.
„Még év végén sem tudom teljesen elengedni, hogy törölték az idei világversenyeket. Tudom, hogy nem szabad az eredményekhez kötődni, de bosszant, mert nagy terveim voltak. Most már csak a következő versenyekre koncentrálok.”
Hogy András a nagy terveit a jövőben véghez vihesse, abban a Mol Alapítvány is segíti az öttusázót, amelynek támogatását a folyamatos cserét igénylő sportfelszerelésekre fordítja a versenyző.
További korosztályos hírek ÖTTUSÁBAN a sportági aloldalunkon.
