Utánpótlás-konferencia: járványkörkép klasszis előadókkal

Lassan egy évtizede, vagyis 2011-es indulásunk óta visszatérően szentelünk kiemelten egy-egy napot külön is az utánpótlásnak, hozzáértő előadók segítségével a honi hátországot állítva a középpontba. Így volt ez ma, december harmadik napján is, amikor újfent arra igyekeztünk ráirányítani a közfigyelmet, hogy a magyar sport jövője nagymértékben jelenünk fiataljain, s az őket felkészítőkön múlik. Na meg a belső és külső körülményeken... A hagyományos – Egy nap az utánpótlásért – címmel idén tizedik alkalommal meghirdetett konferenciánkat első ízben kénytelenek voltunk a személyes jelenlét, a közvetlen találkozás helyett élő online közvetítés keretében megtartani – az életünket immár hosszú hónapok óta megkeserítő, olykor szinte ellehetetlenítő koronavírus-járvány miatt.

A pandémia második hullámának utánpótlássportra gyakorolt hatásairól szólt a csütörtöki internetes sportfórum, amely honlapunk szervezésében, a Magyar Edzők Társaságának együttműködésével zajlott a Budapesti Honvéd székházában. A konferenciát Bruckner Gábor, az Utanpotlassport.hu főszerkesztője foglalta keretbe, aki a délutáni nyitányt jelentő köszöntőt és az esti zárszót is mondta, a kettő között pedig mintegy három órában adták tovább egymásnak a megszólalás lehetőségét az előadók.

Közülük elsőként Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár beszélt, aki alapvetően az állami sportvezetés és a járványkezelés témakörben osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel. „A járvány második hullámának közepén vagyunk, s a sport korábbi teljes lezárása után most a versenyengedéllyel rendelkezők folytathatják a felkészülést, ez az olimpiára készülők mellett az utánpótlásra is vonatkozik” – mondta a sportvezető. Reménye szerint a jövő nyári tokiói játékok nem zártkapusak lesznek, s ahogyan fogalmazott: „optimista vagyok, hogy kerek és szép olimpia lesz, nézőkkel”. A hazai helyzetre, a járvány miatti lemorzsolódásra kitérve azt mondta, hogy szülőként is azt vallja: a sportot abbahagyni a legrosszabb döntés, és bízik benne, hogy a pandémia lecsengésével visszatérnek azok is, akik felhagytak a sporttal. „Úgy vélem, 2021 első negyedében már nem lesz ennyire rossz, s tavasszal újult erővel tudunk nekivágni valamennyien” – mondta. Sárfalvi Péter után a versenyzőként olimpiai aranyig jutó Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke és Novák András, a Magyar Kézilabda Szövetség operatív igazgatója taglalta, hogy milyen feladatokkal kell megküzdeniük a sportági szövetségeknek a járvány idején, s milyennek látják a jelent. „Könnyebben kezelhető a helyzet most, mint az első hullám idején. Az elővigyázatosság és a biztonság továbbra is mindennél fontosabb, de megtanultunk együtt élni a járvánnyal” – bocsátotta előre a MÚSZ első embere. Hozzáfűzte, hogy sikerült több versenyt is megrendezni, így nemrég nemzetközi viadal is volt Budapesten, lebonyolították a junior és serdülő országos bajnokságot, most jönnek a regionális korosztályos bajnokságok. „Akad azért bizonytalanság, nehézség, frusztráltság is, de mindenki, edzők, sportolók, szülők ott vannak velünk, s nagy eredmény, hogy jelenleg az uszodák 85 százaléka nyitva van Magyarországon, a napokban pedig 88 millió forinttal tudtunk segíteni a nehéz helyzetbe jutott egyesületeknek” – összegzett Wladár Sándor. „Alapfeladatunk lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyerekek tovább tudjanak sportolni, a döntést azonban az egészségügyi szempontok és a szülők hozzák meg” – hangoztatta Novák András, aki a létesítményhasználatot nevezte a kézisek legnagyobb problémájának. Hogy miképpen kezelik a különleges helyzetet a klubokban? Erre a kérdésre már Nyíri Zoltán, az FTC ügyvezető alelnöke válaszolt, a zöld-fehérek háza tájáról említve példákat. „Nálunk kiemelt figyelmet fordítunk az ózonozásra, vagyis maximálisan gondoskodunk a tisztaságról, rendszeresen fertőtlenítjük az öltözőket, minden terem ütemterv szerint sorra kerül” –részletezte, kitérve rá, hogy kéztisztítókkal, s falra szerelt szűrőberendezésekkel is segítik a vírusmentesség elérését. Az odafigyelés részeként délutánonként szakképzett ápoló is a rendelkezésre áll, tesztelnek is, és ha bárkinél gyanús jelet észlelnek, rögtön lépni tudnak. Az alelnök elmondása szerint nagyjából négyszázaléknyi a lemorzsolódás az utánpótláskorúaknál, de vannak újak is - tette hozzá -, s „tavaszra sem leszünk kevesebben, mint voltunk 2019-ben”.

A járvány kiváltotta helyzetben kiemelten fontos kérdés, hogy miképpen tartható fenn a motiváció a nevelőműhelyekben. Fekti István, a háromszáz fővel dolgozó Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia sportigazgatója úgy látja, hogy náluk ezzel nincs gond. „Eleve fontos, hogy nem volt nagy lemorzsolódás, bár kétségtelen, hogy életünk legnehezebb időszaka a mostani, már csak azért is, mert 6-8 hét kényszerűen kimaradt a jeges edzésekben – jelentette ki.  – A  tavaszi kényszerszünet után viszonylag hamar vissza tudtunk állni, a nyári újrakezdéssel már nem volt probléma, a korosztályos bajnokságok nem álltak le, zárt kapuk mögött zajlanak a meccsek. Örül mindenki, hogy dolgozik, ugyanolyan elánnal, s tán még nagyobb koncentrációval, motiváltabban, mint korábban.” Az akadémiáról szólva elmondta, hogy bennlakásos rendszerben működnek, a csaknem negyven gyereknek otthont adó kollégiumot szerencsére nem kellett bezárni, „egyelőre működik minden”. Pandémia idején különösképpen lényeges, hogy mire kell ügyelniük a fiataloknak felgyógyulásuk után. Dr. Toman József, a válogatott kereteket ellátó sportorvosi szolgálat vezetője arra mutatott rá: a szakemberek tavaszi elképzelése illúziónak bizonyult, hogy az erős immunrendszerű fiatalok nincsenek veszélyben. „Sajnos ennél a korosztálynál is előfordultak szövődmények, voltak már halálesetek is – figyelmeztetett a vezető orvos. - Amennyire lehet, meg kell óvnunk a fiatal szervezetet is a vírustól.”  A fiataloktól pedig profi mentalitásra, optimális alkalmazkodásra van szükség – derült ki a szakember szavaiból -, továbbá megfelelő tájékozódásra, a szabályok szigorú betartására, így a szociális távolságtartásra, a higiénére, de arra is, hogy a gyanús jelekre oda kell figyelni. Az orvostól megtudhattuk még, hogy az enyhe tüneteket produkálók három hét után kaphatnak sportorvosi engedélyt, s hogy az idő előtti visszatérés nagyon kockázatos: szívritmus-zavarokat, sőt akár hirtelen szívhalált is előidézhet a gyors újrakezdés. A tini sportolók mindennapi „túlélési technikáiról” két 17 éves fiatalember, Kós Hubert, az UTE úszója és Vigvári Vince, az UVSE vízilabdázója beszélt.

Az 58-szoros korosztályos magyar bajnok Kós azt mondta, hogy nagyjából ugyanúgy zajlanak az edzései, a Duna Arénában tudta és tudja folytatni a felkészülést. A külföldi világversenyek elmaradtak ugyan, ám ez nem sújtotta le, mert hét éve célja az olimpia, s nem tudja elveszteni a motivációt, tartja benne a lelket a tudat, hogy ott lehet Tokióban. Vince, akit augusztusban megfertőzött a koronavírus, rosszul élte meg, hogy az idei utánpótlás vb és Eb is elmaradt, de hazai bajnoki meccseken tud játszani. A módit már mindketten megszokták: az uszodába érve jön a mindennapi testhőmérséklet-mérés, a vízen kívüli kötelező maszkviselés, mint mondták: tavaszhoz képest nincs változás. A konferencia tematikájából nem hiányozhatott, s nem is maradt ki a „légiós” szakemberek helyzete, annak körüljárása konkrét példán keresztül, hogy miként dolgozik az utánpótlásedző külföldön a koronavírusos időkben. Dárdai Pál, a Hertha BSC labdarúgócsapatának utánpótlás-koordinátora, az U16-os együttes vezetőedzője, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya beszámolt róla, hogy Németországban leállt szinte minden, utánpótlás-bajnokik nincsenek, edzések is csak részlegesen tarthatók. „Sajnálom a srácokat, sajnálom az egész évet, nyomot hagy ez mindenkiben – közölte sóhaj kíséretében a szakember, aki azzal folytatta, hogy ő teszi a dolgát, amennyire tudja, de nem egyszerű. A helyi viszonyokról elárulta, hogy U16-os csapatával szeptember végéig be se mentek az öltözőbe a vírusveszély csökkentése érdekében, ehelyett a lelátón öltözködtek. A motiváció fenntartása persze nehéz, nagy kihívást jelent. Ahogyan fogalmazott: kreativitásra, ötletekre, odafigyelésre van szükség. „Ha nincs meccs, csak edzés, nehéz a gyerekeket ösztönözni, a jó kedv azonban nagyon fontos. Mindig ki kell találni valamit, hogy jó hangulatú edzések legyenek, még járványos időkben is” – mondta Dárdai Pál.