Ökölvívás: az elszántságot nem kell bányászni Tatabányán

A Tatabányai SC ökölvívó-szakosztálya hosszú évek óta működik sikeresen; a klubban folyó munkáról és a célokról Sámuel Botond, az egyesület ügyvezető elnöke, Rózsa András vezetőedző és az egyik legígéretesebb versenyző, Oláh Levente számolt be.

A Tatabányai Sport Club a tavalyi évben ünnepelte fennállásának 110. évfordulóját, az egyesületben pedig immár több mint hatvan esztendeje működik sikeresen az ökölvívó-szakosztály.

A fiatalok jelenleg is nagy elánnal készülnek a klub kék színben pompázó boksztermében, amely csak akkor visszhangzik a kesztyűk csattanásától és a kiabálásoktól, ha Rózsa András vezetőedző engedélyt ad rá. A tapasztalt tréner 1977-ben érkezett a szakosztályhoz versenyzőként, majd edzői pályafutása során jó néhány eredményes ökölvívó kikerült a kezei közül. Lelkesedése és a sportág iránti elkötelezettsége a mai napig töretlen. „A bányászvárosban mindig is nagy hagyománya volt az ökölvívásnak – mondja a maga is Eb-bronzérmes sportember. – A gyerekek és az eredmények is jöttek már a kezdetektől fogva, az utánpótláspótlás-nevelésre igyekeztünk folyamatosan odafigyelni. Több nemzetközi versenyen is érmes ígérettel büszkélkedhetünk, de mi elsősorban embert akarunk nevelni ezekből a fiatalokból. Száz gyerekből ha kettő-három sikeres felnőttversenyző lesz. Ehhez kellő kitartás, céltudatosság és motiváció szükséges. Na, meg vállalni kell a sportággal járó kihívásokat. Például ha az embert megütik, vissza kell ütni. De véleményem szerint az ökölvívás kiválasztja az alkalmas fiatalokat. Akiben az említett tulajdonságok nincsenek meg, az nem tud hosszútávon a sportágban maradni.” A sokat megélt vezetőedző azért hozzáteszi, bízik benne, hogy a mostani garnitúrából minél több reménység eléri majd a céljait. Ehhez Tatabányán már minden feltétel adott, hiszen a sportolók ideális körülmények között készülhetnek. Sámuel Botond, a Tatabányai SC ügyvezető elnöke erről is beszámolt röviden. „Az elmúlt években nemcsak az eredményekben, hanem az infrastruktúrában is sokat léptünk előre. A hazai szövetségnek köszönhetően néhány esztendeje a vizes blokk és a sportpadló újult meg, a közelmúltban pedig a terem új nyílászárókat kapott, valamint a fűtő-hűtő rendszer is megközelítőleg nyolcmillió forintos beruházáson esett át. Úgy gondolom, minden adott a kiváló munkához. Az ökölvívó, az egyik legtradicionálisabb és legeredményesebb szakosztálya a klubunknak. Az évek során olyan klasszisok nevelkedtek itt, mint az 1985-ben Európa-bajnoki címet szerző Somodi Ferenc. Jelenleg is minőségi utánpótlásunk van, és a tizenöt szakosztályunk közül egyéni és olimpiai sportág lévén ez az egyik legfontosabb. Kardos Dudu és Rózsa Bandi személyében pedig a szakmai felkészültségünk sem hagy kivetnivalót maga után.”

Kardos József, a teremben csak „Dudu bácsinak” szólított edző munkájának is számos gyümölcse beérett már. A szakosztály jelenlegi legnagyobb ígéretét, a 16 éves Oláh Leventét is ő csiszolgatja. Igen jól. A háromszoros korosztályos magyar bajnok bokszoló 2019-ben a serdülők között Eb-bronzérmet szerzett, de tervei között ennél jóval nagyobb sikerek szerepelnek. „A bátyám nagyon szeretett volna bokszolni. Olimpiai bajnok akart lenni. A halála után döntöttem el, hogy véghez viszem, amit ő nem tudott. Sikeres leszek, és a szegényeken is segítek majd.” A ringben csak „Kis Tysonnak” hívott Levente, nem hiába kapta ezt a becenevet. Egészen elképesztő mutatókat produkál: 57 mérkőzésből 54-et kiütéssel nyert. „Sajnálom, hogy tavaly nem mehettem a junior Eb-re, mert az ott győztes ukránt nem sokkal korábban kiütöttem az első menetben. Nem vagyok gonosz, de mindig úgy megyek fel a ringbe, hogy ki akarom végezni az ellenfelem. Csak én lehetek a bajnok. Elhitettem magammal, hogy én vagyok a legjobb. Persze a hétköznapi életben visszafogott vagyok. Ha belém kötnek vagy kicsúfolnak az utcán, nevetek. Csak akkor ütök, ha ők is. De az már önvédelem.” További korosztályos hírek ÖKÖLVÍVÁSBAN a sportági aloldalunkon.