Ökölvívás: Erdei Zsolt szerint is óriási sikerek előtt áll az ifjúsági vb-bronzérmes Kiss Levente
Bruckner Vince
A nemrégiben véget ért kielcei ifjúsági ökölvívó-világbajnokság egyetlen magyar érmese a 19 éves Kiss Levente volt, akit mesterével, Erdei Zsolttal a második otthonában, az újpesti Madárfészek-akadémián látogattunk meg.
Díszsorfal és vastaps fogadta az ifjúsági bokszvébéről hazatérő Kiss Leventét Újpesten, a Madárfészek-akadémián. Először érkezett edzésre a kielcei viadalon bronzérmes fiatal, akire méltán büszkék egyesületében is. Mint az korábban megírtuk, nehéz ágon verekedte el magát az elődöntőig, amelyben szoros mérkőzésen győzte őt le az üzbég Zokirov. Így hiába lett a magyar csapat legjobbja, kicsit keserű a 19 éves sportoló szájíze a befejezés miatt.
„Most már jól néz ki a bronz, tetszik is, de még azért mindig fáj az elődöntő – kezdte Kiss Levente az Utánpótlássportnak. – Ráadásul a döntőben nyert az üzbég, nem voltam messze tőle, ha megvan az a meccs is, akkor könnyen lehet, hogy a legfényesebb éremmel térhettem volna haza.”Kiss Levente a párizsi olimpiára érhet be Fotó: Bodrogi Tamás
Kiss bokszkarrierje hatévesen kezdődött, azonban nem egyenes út vezetett a világbajnoki dobogóig, szükség volt egy-két kitérőre is.
„Apukám vitt le először még az UTE-ba, akkor ugyanúgy, mint most a kicsik, labdát pattogtattam, elkezdtem ugrókötelezni, megtetszett a közeg. Az iskola és a távolság miatt viszont váltanom kellett, így jött előbb a judo, majd a birkózás. Viszont ahogy idősödtem, egyre jobban tudtam közlekedni, és körülbelül tizenhárom évesen visszataláltam a régi szerelemhez, az ökölvíváshoz.”
És nagyon jól tette, hiszen így kerülhetett először az ukrán mester, Anatolij Gavrilov, majd pedig az idén Erdei Zsolt keze alá, akivel remekül megértik egymást.
„Minden adottsága megvan ahhoz, hogy jó ökölvívó váljék belőle – mondja a Madár becenévre hallgató korábbi klasszis a fiatal sportolóról. – Remek családi háttérrel bíró, elszánt, semmitől sem félő fiút ismertem meg benne. Csapatmunka, hogy idáig eljutott, de elsősorban persze magának és a családjának köszönheti ezt az eredményt. Kicsit még forrófejű fiú, ami nem baj, mert ez kell majd ahhoz, hogy amikor később lehiggad, tovább lobogjon benne a tűz.”Erdei Zsolt egy semmitől sem félő sportolót ismert meg a 19 éves bokszolóban Fotó: Bodrogi Tamás
És persze a hazai ökölvívósport egyik legnagyobb reménysége is issza Erdei szavait.
„Nagyon jó érzés, hogy látja bennem a lehetőséget, én pedig próbálok a nyomdokaiba lépni. Tudom azt, hogy amit csinálunk az jó. Egyszer ő ezt már végigcsinálta, és neki kijött a lépés, ezért gondolom, hogy nekem is ki fog jönni.”
A mester bízik abban, hogy Levente felfelé ívelő pályája nem áll meg, és a következő olimpián már igenis számolni kell vele.
„Azt gondolom, hogy óriási sikerek állnak előtte, még csak tizenkilenc éves, Párizsban még csak huszonkettő lesz, ami nehézsúlyban még mindig nagyon fiatalnak számít, vagyis azon kívül is lehet benne még egy olimpia. Aztán lehet, hogy a profi pálya felé kacsingat, meglátjuk.”
Kiss pedig azon dolgozik, hogy beváltsa a hozzá fűzött reményeket, ha rajta múlik minél hamarabb. Az idén még a tervek szerint indul az U22-es Európa-bajnokságon és a felnőttvébén, de ő is elsősorban 2024-re koncentrál.
„Én is így gondolom, hogy a párizsi olimpiára már beérek, szeretnék ott lenni, mert jó eredményt hozhatnék a magyar csapatnak. Természetesen nagyon jólesik, hogy ezt rajtam és az edzőimen kívül mások is így látják.”
További korosztályos hírek ÖKÖLVÍVÁSBAN a sportági aloldalunkon.
