Karate: idővel akár ezer iskolában is jelen lehet a sportág

Szeptembertől újfent benépesülnek az iskolák, jönnek a tornaórák is, és ugyan már korábban is lehetett éppenséggel karatéra is oktatni a nebulókat a testnevelésórák keretében, mostantól még nagyobb felfutás várható e téren.

Ami azt illeti, már a 90-es évektől szerepeltek a küzdősportok, így a birkózás, a cselgáncs és a karate az iskolai kerettantervekben, ám kellő érvényesülésükhöz nem volt hozzárendelve például a megfelelő óraszám.  „Bizony – értett egyet a felvezető gondolattal dr. Mészáros János, a hazai karate-szakszövetség (MKSZ) elnöke.  - Így aztán az történt, hogy ha a tanár értett valamelyik küzdősporthoz, annak alkalmazására az elvi lehetősége megvolt ugyan, de a gyakorlatban kevesen vállalkoztak példának okáért a mi sportunk, a karate oktatására.” 

Időközben azonban a kerettanterv módosult...  „A változás pedig számunkra kedvező, hiszen amíg eddig a testnevelésórákon a legfontosabb szerepet a sportjátékok, főleg az atlétika és a torna töltötték be, addig a módosítás nyomán, tulajdonképpen negyedik lábként bekerültek a küzdősportok is a tantervi kínálatba kötelező jelleggel és nagy óraszámmal.  Az említett három sportág van a képzettség és oktatás olyan szintjén, hogy megfelelő módon tudják idehaza képezni a testnevelőket, akik a tanórákon – hogy saját területünkön maradjak: - karatéra tudják tanítani a gyerekeket” – mondta az MKSZ első embere.   Hozzáfűzte, hogy a tanároknak kell megfontolniuk, vállalják-e a japán eredetű küzdősport oktatását, vagy az iskolák igénybe veszik azokat a karateedzőket, akik pedagógiaasszisztensként vesznek részt a programban.   „Már két éve is több mint száznegyven iskolában benn voltunk a testnevelésórák részeként, most, a 2021/22-es tanévtől megcéloztuk, hogy a következő évtizedben nyolcszáz, vagy akár ezer iskolába is eljussunk. Szakszövetségünk egyfelől jó ideje dolgozik ezen, másfelől elindultunk abban az irányban, hogy a TF-en elkezdték tanítani a testnevelő tanárokat most már karatéra is. Két félévet tanulnak az egyetemen, s arra törekszünk, hogy az őket foglalkoztató tanintézményekben a küzdősport-oktatást is vegyék fel a tananyagba.”  Az MKSZ a maga részéről külön is tesz azért, hogy gyarapodjék a karatéra fogékony, azt valóban oktatni képes tanárok száma.  „Azon is dolgozunk egy ideje már, hogy – a Magyar Diáksport Szövetséggel együttműködésben - mi magunk képezzünk tovább testnevelő tanárokat, s akadnak jócskán, akik örömmel veszik, hogy van ilyen lehetőség is. Az is jó dolog, hogy nincs már korlátozva, mely iskolatípusokat érinti a lehetőség a karate tantervben is rögzített oktathatóságáról. Korábban a 7- 12. osztályokat foglalta magába a rendszer, ez a korlátozás megszűnt, elvileg immár bárkinek lehet tanítani a karatét, nyilván ott, ahol erre van megfelelő szakember.”  Hogy mire számít a sulikarate előrelépése ügyében, az elnök így válaszolt:  „Az intézményszámot illetően nagyjából kétszázig fel tudunk menni most szeptembertől, ez realitás az iskolai karateoktatásban.  Nyilván az adott oktatási intézmény vezetőjén, a tankerületeken is múlik, hogy hol miként állnak hozzá, de úgy gondolom, hogy évről évre akár százas nagyságrendben is tudunk bővülni. A nyári tokiói olimpián, ahol most debütált a hivatalos programban a karate, Hárspataki Gábor történelmi bronzérmet szerzett, akár ez is pozitív hatású lehet. Mert azok a szülők, és persze a gyerekek, akik látták Gábor teljesítményét, azt hiszem, hogy szívesen vennék, ha a testnevelésóra keretében is egy olyan sportággal ismerkedhetnének meg, amelyben egy magyar fiatalember ekkora sikert ért el.”  További korosztályos hírek KARATÉBAN a sportági aloldalunkon