Tizenegyedik alkalommal rendezte meg konferenciáját az Utanpotlassport.hu szerkesztősége. A Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban hagyományosan élénk érdeklődés kísérte a nagyon is aktuális témát: mit üzen Tokió az utánpótlás-nevelésnek. Beszámolónkban sok érdekes részletet mutatunk be.
Megkezdődött a nagy érdeklődéssel kísért konferenciánk a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban. Utoljára 2016-ban beszélgethettek szakemberek és érintettek olimpiai tanulságokról. Most Tokió még friss eseményei kerültek szóba, az utánpótlás-nevelés szemszögéből.
Elkezdődött a tizenegyedik Egy nap az utánpótlásért című konferencia
Köszöntőt mondott a konferencia egyik fővédnöke, dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. Kifejtette, hogy a sport kiemelt állami támogatása az utánpótlás-nevelés többféle programjában és a szakemberek megbecsülésében is érvényesül. Nem véletlen tehát, hogy már Tokióban is több fiatalunk ért el értékes eredményt.
Üdvözölte a résztvevőket a házigazda, Bruckner Gábor, az Utanpotlassport.hu főszerkesztője.
És elkezdődött a tanácskozás.
Fábián László, a MOB sportigazgatója a változó sportvilágról tartott előadásában megerősítette, hogy az olimpizmus válságban van, kikerült a fiatal korosztályok érdeklődésének középpontjából. Ezért is kerültek Tokióban is programba új, fiatalokat vonzó sportágak, és hosszú távú cél a megújulás a hagyományos ágazatokban is. Az idei olimpián amúgy összességében nem nőtt az utánpótláskorú szereplők száma. A magyar csapatban 11 nő és 3 férfi résztvevő volt 20 év alatti.
Csabai Edvin, a Magyar Edzők Társasága sportigazgatója (17-szeres maratoni kenuvilágbajnok) az edzők presztízséről beszélt. Érdekes módon a hazai és több nemzetközi statisztikában még a szakmák közül is kihagyták a sportszakemberekét, pedig például az Európai Unióban több mint tízmillió edző dolgozik, míg 8 millió orvos és 4,5 millió tanár. Azért pontosan tudjuk, hogy az edzők társadalmi hasznosságban is felveszik a versenyt sok más szakma képviselőjével. Növeli az értéküket, hogy a magyar sportban ma szakemberhiány van, és helyénvaló, hogy mind nagyobb megbecsülésnek örvendhetnek, legalábbis a sporttársadalomban.
Hangulatos online beszélgetést folytatott Bruckner Gábor a külföldön szabadságát töltő Szilágyi Áronnal, a háromszoros olimpiai bajnok kardvívóval, aki ezúttal is kifejtette, hogy ma már az egyéni sportokban elért sikerek mögött is szakmai teamek munkája áll. A Vasas vívószakosztályának elnökeként támaszkodik azokra a tapasztalatokra, amelyeket a saját kiváló mestereitől leshetett el.
Érzelmektől sem mentes előadást tartott az úszósportunk helyzetéről dr. Sós Csaba, a felnőtt- és utánpótlás-válogatott szövetségi kapitánya. Szerinte a magyar sport infrastruktúrájában az elmúlt évtizedben ötven év lemaradását sikerült pótolni, és az anyagi körülmények is hatalmasat javultak, de – hangsúlyozta – nem hasznosultak kellőképpen, nem tudott mit kezdeni a sok pénzzel a magyar sport. Az úszásban megvannak a tehetségek, mindig is voltak. Kevés azonban a kiváló edzőnk, de hiányoznak a klasszikus felkészültségű testnevelők is. Márpedig az Úszó Nemzet program, amelynek keretében gyerekek százezreit szólítják medencébe, nélkülük aligha vihető sikerre.
Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke a parasportolók nagyszerű szerepléséről beszélt. Dicsérte természetesen a fiatal sportolókat, de tudvalévő, hogy a fogyatékkal élők sportjában másképpen néz ki a korfa: ott kezdő lehet idősebb ember is. A fejlődés útja csakis az lehet, hogy a hátrányos helyzetbe kerültek közül minél többeket vonjanak be a versenyszerű mozgás életminőséget javító világába.
Lőrincz Tamás olimpiai bajnok és Lőrincz Viktor olimpiai ezüstérmes birkózóval beszélgetett Bruckner Gábor – az együtt, egymásért gondolat jegyében. A történeteikből kiderült, mennyit és hogyan segítettek egymásnak a pályafutásuk során, hogyan adtak erőt a másiknak, amikor az lélektani mélypontra került. A fejlődésük sorsdöntő állomása volt a Mr. Tus birkózó-sportiskola, amelynek Tamás már az alakulás évében a diákja lett, majd az öccse is követte. A konferenciára elkísérte őket Bacsa Ferenc mesteredző, a Mr. Tus vezető tanára is, és ő is bekapcsolódott az élvezetes diskurzusba.
Dr. Toman József, a válogatott kereteket ellátó szolgálat vezető sportorvosa részletes beszámolót tartott az olimpiai csapat egészségügyi ellátásáról, középpontban azzal a teljesen újszerű feladattal, amelyet a járvány körülményei jelentettek a felkészülés során, majd Tokióban is.
A női kézilabda-válogatott Tokióban legeredményesebb játékosa, Vámos Petra, valamint a K1 1000 méteren olimpiai ezüstérmes Varga Ádám következett. A két 21 éves sportoló először ötkarikás élménybeszámolót tartott, majd kiemelte, hogy milyen szigorú biztonsági intézkedésekkel találkozott Japánban. Majd kitértek arra, hogy mind kézilabdában, mind pedig kajak-kenuban megfigyelhető egyfajta generációváltás. Végezetül pedig a jelenlévők megtudhatták, hogy gyógytestnevelőnek, illetve fizikusnak készülnek, a hobbik között pedig a többek között az amerikaifutball szerepel.
Az utolsó előadást dr. Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője tartotta, természetesen a sportteljesítmények lélektani hátteréről. És arról a hátrányról, amelyet az edzőképzésből kiesett tíz esztendő okozott. A sportpszichológia teendői tehát ismét csúcsra járnak, hiszen az edzőképzésben és -továbbképzésben újult erővel kell megmutatni a lelki tényezők ezernyi titkát. Változatlanul fontos az edző, a család és a gyermek egészséges együttműködése. Tanszékvezető asszony ezúttal is kifejtette, hogy szerencsés megoldás, ha a szülőket nem engedik be a csemetéjük edzésére, mert tiszteletben kell tartaniuk a pedagógiai műhely törvényeit, még akkor is, ha járatosak a sportágban. Mint minden fiatalé, az ifjú sportoló lelki gondozása is sokoldalú tudást és figyelmet érdemel.
Az Utánpótlássport főszerkesztője, Bruckner Gábor a zárszóban megköszönte a Decathlon támogatását, valamint valamennyi megjelentnek a részvételt.
