Asztalitenisz: Molnár Kendra a hullámvölgyek után szinte a semmiből ért a csúcsra az ifi ob-n

A Statisztika 14 éves asztaliteniszezője, Molnár Kendra szenzációval felérő teljesítményt mutatott be a közelmúltbeli büki, korosztályos országos bajnokságon, ugyanis az elsőéves serdülő játékos az öt évvel idősebbek, az ifjúságiak mezőnyében egyesben szerzett aranyérmet. A fiatalt az év első felétől kezdve komoly nehézségek hátráltatták, így számára is csodaként hatott, hogy ilyen remekül szerepelt az U19-esek ob-ján.

Szeptember 19-én, vasárnap hatalmas bravúrnak lehetett szemtanúja a büki asztalitenisz utánpótlás országos bajnokság közönsége, hiszen a mindössze 14 éves Molnár Kendra nagyon magabiztos játékkal menetelt egészen az aranyéremig az ifik egyéni versenyében. A Statisztika Utánpótlás Asztalitenisz Klub fiataljának teljes mérlege az ob-n: bajnoki cím ifjúsági leány egyesben és serdülő vegyespárosban Szántosi Dáviddal, ezüstérem serdülő egyesben, valamint bronzérem serdülő párosban Polónyi Nórával, illetve ifjúsági vegyespárosban Kishegyi Ákossal.

„Lassan egy éve már, hogy alig tudok edzeni különböző okok miatt. Előbb elkaptam a koronavírust, majd lesérültem, és a mai napig bajlódom ezzel a vállsérüléssel. Emiatt úgy vágtam neki az ob-nak, hogy fizikailag nagyon messze voltam a csúcsformámtól. Elsőként a serdülő nem úgy alakult, ahogy szerettem volna, be kellett érnem a második hellyel a klubtársam, Szosznyák Emma ellen. Ezután csak az járt a fejemben, hogy az ifiben kihozzam magamból a maximumot. Abszolút nem a végső győzelem reményével indultam el, csak próbáltam bebizonyítani, hogy mire vagyok képes valójában. Egyáltalán nem volt könnyű dolgom, mivel a második kiemelt Fejős Annát kaptam a legjobb nyolc között. A meccs előtt nem láttam komoly esélyt a győzelmemre, mert Anna is jól játszott előtte. Számomra is óriási meglepetés volt, hogy legyőztem, nem is fogtam fel igazán utána, csak igyekeztem a játékra és a következő meccsekre koncentrálni. Így ezt követően a döntőbe jutásért kicsit könnyebb sorsolást kaptam, Anita (szerk: Drabant Anita) következett, de vele szemben sem volt könnyű, végül hatjátszmás meccs kerekedett belőle. Majd a döntőben Dodóval (szerk: Tölgyes Dorottyával) találkoztam, aki mindig nagyokat üt, és ezúttal is jó formában játszott, viszont hozzám hasonlóan az elmúlt időszakban ő is sérült volt. Emiatt is éreztem, hogy lehet sanszom, de óriásit kellett küzdeni a győzelemért. Szoros meccset játszottunk, mindent kiadtam magamból, iszonyatosan elfáradtam a nap végére. Nagyon örültem, hogy ekkora bravúrt sikerült végrehajtanom, még mindig hihetetlen, hogy megnyertem az ob-t, de lassan már feldolgozom” – mesélte Molnár az események után egy héttel, de még mindig örömtelien az Utánpótlássportnak. Kendra a tavasz kezdetén kapta el a koronavírust, ezt követően a gyógyulás pedig nagyon nehezen ment. Először kórházba került, majd amikor úgy tűnt, hogy lassan felgyógyul, a poszt-Covid tünetek felerősödtek, és több hónapig küzdött a teljes felépülésért, miközben sérülések is hátráltatták. A könnyebb edzések és a fokozatos terhelést követően a reménység augusztusban a Budapest-bajnokságon tért vissza, amit az országos bajnokság főpróbájának tekintett (serdülő párosban első lett Polónyival párban). „Összességében nagyon nem erre számítottam az ob-n, hiszen mindenképpen szerettem volna megnyerni a serdülőt, és csalódott voltam, hogy a saját korosztályomban nem jött össze az aranyérem. De arra a legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy az öt évvel idősebbek között nyerhetek. A Fejős Anna elleni győzelem jelentette a lélektani gátat, eszméletlen jól ment a játék vele szemben, és ez hatalmas önbizalmat adott a továbbiakra.” Molnárnak a Tölgyes Dorottya elleni döntőben 0:2-es szetthátrányból kellett felállni, ám ez sem szegte kedvét, ugyanis kisebb taktikai változtatásokat eszközölve megfordította a mérkőzést, és felállhatott a dobogó legfelső fokára.

„Elúszni látszott a döntő, de felszívtam magam, és az edzőm tanácsai is beváltak. Stílust váltottam, próbáltam biztosabban játszani, és leginkább Dodó fonákján tartani a labdát. Ez jól ment, három játszmát nyertem zsinórban. A hatodikban kicsit kiengedtem, de a hetedikben újra összeszedtem magam, és szerencsére sikerült lezárni a meccset” – fogalmazott a Statisztika ígérete. Ezzel a sikerrel a háta mögött kettőzött erővel és motivációval vág neki a továbbiakban a mindennapi munkának. „Most az lesz a legfőbb célom, hogy fizikailag visszanyerjem a régi formámat. Az ob-n is az utolsó meccseken már éreztem a lábaimban, hogy az erőnlétem nem az igazi, így ezen mindenképpen dolgozni akarok az elkövetkezendő időszakban, és remélhetőleg majd a nemzetközi versenyeken és az Extraligában is tudok bizonyítani." Kendrának az asztalitenisz abszolút a vérében van, hiszen például a nagybátyja, Molnár Krisztián is kiváló játékos-pályafutást tudhat maga mögött, és jelenleg is a BVSC-Zugló edzőjeként dolgozik. A tavalyi felnőtt ob-n közösen elindultak vegyes párosban, és komoly meglepetésként hatott, hogy bronzérmesként zártak. Bár az idén nem volt lehetőségük együtt szerepelni, de a kettős ifjabb tagja szerint jövőre biztosan kipróbálják magukat megint a legjobbak ellen. További korosztályos hírek ASZTALITENISZ sportági aloldalunkon.