Tollaslabda: az idősebbekkel is felveszi a versenyt Kígyós Keán

A Mol Alapítvány által támogatott 16 éves tollaslabdázó, Kígyós Keán az egyik legtehetségesebb ifjú képviselője a sportágának Magyarországon, képességeit pedig már számos külföldi versenyen is megcsillogtatta.

A Hajdú TSE csapatának kiválósága, Kígyós Keán a magyar tollaslabdázás egyik legnagyobb tehetségének számít. Mindössze 16 éves, azonban már komoly eredménysorral rendelkezik, a hazai ranglistákon pedig a felnőttekkel is felveszi a versenyt: a fiatal a férfiak mezőnyében egyesben és vegyes párosban is top 10-es, utóbbiban ráadásul az előkelő második helyen áll. A sportággal való foglalkozást ennek megfelelően már jó ideje elkezdte, bár először egy másfajta ütőt fogott a kezében.

„Hároméves koromban kezdtem el teniszezni Spanyolországban, ugyanis hatéves koromig kint éltünk. A hazatérés után váltottam a tollaslabdára, ugyanis Hajdúszoboszlón, ahol élek az utóbbira volt jobb lehetőség. Nem nehéz kiszámolni, most már több mint 10 éve űzöm ezt a sportot – emlékszik vissza a kezdetekre Keán. – Mindenféle labdás játékot szeretek. Nagyon gyors tempójú a tollas, emellett – természetesen mikor éppen nem párosban állunk ki – egyéni sportág is, rajtam múlik minden, nyomja a vállaimat a felelősség. Ezt az érzést nagyon kedvelem.” Esetében korán bebizonyosodott, hogy van érzéke a sportághoz. „A suli startjával egybeesett a tollas elkezdése, az első két évben pedig még csak hazai versenyeken vettem részt. Kilenc-tíz éves lehettem, amikor emiatt először külföldre utaztunk, és rögtön sikerélményben volt részem, mivel megnyertem a versenyt. Onnan kezdve indult el a komolyabb szinten való versenyzés. Legkedvesebb eredményt nem tudnék kiemelni, de ami hirtelen eszembe jut, az a Multi Alarm Nemzetközi Bajnokság, amit a vegyestársammal (a VS Dunakeszi színeiben játszó Vetor Nikollal – a szerk.) megnyertünk; U19-es versenyen először tudtam diadalmaskodni. De ugyanúgy közel áll a szívemhez az előző tizenkét magyar bajnokság, amin első lettem.”

Az idei év legnagyobb eseménye az U17-esek számára a szlovéniai Európa-bajnokság volt, amelyen Keán vegyes párosban és egyesben is a nyolcaddöntőben esett ki, utóbbit tekintve azonban igen szerencsétlen módon. „Életem során szerintem sosem voltam ilyen módon beteg, mint kint. Valamilyen vírusfertőzés lehetett, ami átment az egész csapaton. A legjobb tizenhat között már olyan szinten legyengültem, hogy lépni alig bírtam, így fel kellett adnom a versenyt. Ez amiatt extrán zavaró, hogy szerintem a formám alapján akár érem is lehetett volna a vége ideális esetben.” A fiatal versenyző felkészülését a Mol Alapítvány is segíti. „Sokat jelent a támogatásuk. A tollashoz szükséges eszközök, legfőképp az ütők és a cipők, amiket azzal tudok finanszírozni.” Keánnak a sportban és a sporton kívül is határozott elképzelései vannak a jövőt illetően. „Jelenleg tizenegyedikes vagyok, de már évek óta a sebészet érdekel, orvosi pályára készülök. A tollas terén pedig több dolgot is ki lehetne emelni; készülök a jövő évi U19-es Európa-bajnokságra, remélem egyéniben és vegyes párosban is érdekelt leszek. A távolabbi célokat tekintve ha úgy alakul, az olimpián való részvétel nagyszerű lenne.” További korosztályos híreink TOLLASLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.