Atlétika: „13 és fél másodperc alatt lejátszódott az életem” – Tóth Anna

Az Év áttörése-díjjal elismert 18 éves gátfutóval, Tóth Annával elevenítettük fel a kenyai U20-as világbajnokságon megszerzett bronzérmének nem mindennapi körülményeit.

Csak azt lehet legyőzni, aki ott van a versenyen. Ez volt igaz az U20-as atléták augusztusban rendezett legnagyobb seregszemléjére, a kenyai világbajnokságra is. Bár a koronavírus-járvány kockázatai miatt több ország sem utaztatta el fiataljait Nairobiba, azoknak a kiválóságoknak az érdemeiből, akik rajthoz álltak és igyekeztek életük legjobb eredményét elérni, ez semmit nem von le. Persze, így is akadt bőven nívós ellenfél, mint ahogyan a lányok 100 méteres gátfutómezőnyében is feltűntek korosztályos kitűnőségek. A bizonyítani vágyók egyike volt a Miskolci Városi Sportiskola reménysége, az akkor még nem egészen 18 éves Tóth Anna.  

Tigyi József tanítványa az elődöntőben 13.46 másodperces egyéni csúccsal rukkolt elő, így a hatodik helyen kvalifikált a nyolcas fináléba. Már önmagában ez sporttörténelmi tettet jelentett, hiszen korábban magyar gátfutólány sohasem járt még U20-as világbajnokság döntőjében. Az aranyfutamban aztán jött az újabb bravúr, és noha a szerencsének is köszönhető, hogy a végül hét elstartoló ígéretből hárman is elestek, Anna nem volt közöttük, és a szenzációs harmadik helyen érkezett célba a jamaicai Ackera Nugent, valamint az észt Anna Maria Millend mögött. Minden bizonnyal ez a kicsit sem várt vb-bronzérem inspirálta leginkább a hazai szövetséget abban, hogy a kazincbarcikai atlétalányt ismerje el az Év áttörése-díjjal.  „Az év végén, szóba került, hogy kaphatok-e bármiféle díjat, de nem sokat matekoztam rajta, mert a korosztályomban több nagyon eredményes atlétalány is van, aki ugyanúgy méltó az elismerésre – mondja Anna. – Aztán egyik nap felkeltem, és megláttam az üzenetet, hogy az Év áttörése-díjjal jutalmaztak. Meglepődtem, de nagyon örültem neki. Szerintem passzol az évemhez ez az elnevezés, így a magaménak is érzem a kitüntetést.”  Anna nyári remeklésének már az év elején is akadtak előjelei. Fedett pályán 8.46 másodpercre javította a 60 méter gátas egyéni legjobbját, ezzel együtt bronzérmes lett a felnőtt ob-n és megnyerte az U20-as bajnokságot. Felkészülése mégsem maradt zökkenőmentes, mert tavasszal combhajlító-sérülést szenvedett, amely a reméltnél nehezebben gyógyult. A júliusi, tallinni U20-as Európa-bajnokságra még ettől hátráltatva érkezett meg, így igen dicséretes, hogy a 100 méteres gátfutás előfutamában 13.55 másodpercre kozmetikázta az addigi legjobb idejét, majd ettől két századdal elmaradva ért célba az elődöntőben, és már várhatta is a döntőt. A finálé kicsit sem a tervek szerint alakult. Az ötödik helyen nyargaló Anna az utolsó gátat felborította, kibillent egyensúlyából, és a nyolcadik helyen esett be a célba. 

„Tallinnban eléggé beleéltem magam abba, hogy a döntőben bármi lehet – idézi fel az Eb-t a versenyző. – A végén nagyon szerettem volna pörögni, de az egészből csak kapkodás lett. Az esést igen kemény pofonként éltem meg. Leginkább azért fájt lelkileg is, mert tudtam, hogy mit kellett volna másképpen csinálnom. Szerencsére egy-két nap alatt sikerült túltennem magam rajta, és már csak a kenyai világbajnokságra fókuszáltam.”  Anna nevetve meséli, több ismerőse is felemlegette már, hogy ha csupán az Eb alapján értékelték volna az idei teljesítményét, akkor valószínűleg az „Év gáttörése-díj” díszelegne most a vitrinjében. Ezen most már szabad is viccelődni, mert a Nairobiban történtek mindent feledtettek.   „A kenyai napok a mai napig álomnak tűnnek. Izgultam a vébé előtt, mert a sérülés miatt a felkészülésem nem volt teljes értékű. De rendezett maradtam, tudtam, hogy miért vagyok ott, és szerintem ez volt a kulcs. Már önmagában a döntőbe jutás is nagy dolognak számított. Ott közölték, hogy korábban ez még nem sikerült U20-as magyar lánynak. Hirtelen nem is tudtam vele mit kezdeni, de erőt adott a folytatáshoz, és igazából a mai napig erre a tettre vagyok az egyik legbüszkébb.”  Hogy aztán a döntő előtt mi játszódik le a versenyző fejében? Valószínűleg mindenkiében más. Anna hitt benne, hogy nemcsak mellékszereplő lehet élete legfontosabb futamában. 

„Az előző este, amikor lefekvéshez készülődtem, azt mondtam magamban, hogy képes vagyok érmet szerezni, de nem éltem bele magam. A melegítéskor is szóba jött, hogy igazából bármi előfordulhat, mert a száz gát olyan szám, amelyben nem mindig az nyer, aki a legjobb idővel érkezett. Nincs papírforma, minden megtörténhet, és mint láttuk, minden meg is történt abban a futamban. Egyébként az időeredmények alapján nagyjából négyen pályázhattunk a bronzéremre. Aztán a call roomban kiderült, hogy az egyik jamaicai futó, Oneka Wilson nem indul el. A hír hallatán egymásra néztünk az észt és a lengyel lánnyal, és hát látni kellett volna azokat a tekinteteket, amikor egyszerre csillant fel mindenki szemében, hogy itt tényleg dobogó is lehet. Életem legszörnyűbb rajtjával kezdtem, aztán amikor ketten elestek mellettem, csak arra figyeltem, hogy a finn lányt megelőzzem. Az utolsó két gátról jobban léptem le, mint ő, így sikerült. Amikor beértem a célba, előbb csak annyit hallottam, hogy sikítoznak a magyar szurkolók, a csapattársak, majd megláttam a táblán a nevemet harmadikként. Azt az érzést nem lehet hová sorolni. Nem tudtam eldönteni, hogy sírjak, nevessek, egyáltalán bármit is csináljak-e. Sokan azt mondják a versenyek után, hogy nem emlékeznek semmire abból, ami a futás alatt történt. Nekem minden pillanata élesen megmaradt. Sőt, bennem ott tizenhárom és fél másodperc alatt lejátszódott az egész életem.”  Anna sikersztorija 2022-ben tovább folytatódhat. A jövőre is még az U20-asokat erősítő fiatal korosztálya számára megint világbajnokság következik. A tervek szerint a kolumbiai Cali városában augusztus elején rendezik a vébét. Addig persze még jó néhány küldetés vár az itthon U20-as bajnoki címvédő borsodi atlétalányra, aki 2020-ban az U18-as hazai rekord neve mellé már bejegyeztette a nevét. Az U20-asok között fedett pályás 60 (8.27) és szabadtéri 100 gáton (13.27) is Sorok Klaudia a csúcstartó.  „A csúcsdöntést az U20-asok között sem tartom lehetetlennek. Ha a felkészülésem folyamatos lesz, akkor a közelébe is kerülhetek. Azonban ezek a kiemelt időeredmények nem okoznak bennem görcsöt, nem muszáj jobbat elérjek azoknál. Elsősorban a kolumbiai vébén szeretnék majd jót futni, és mindig csak magamat akarom legyőzni. Más célom nem is lehet, mind fejlődni, gyorsulni, egyre és egyre jobbnak lenni.” 

A 100 méteres leány gátfutás U20-as Európa-bajnoki döntője IDE KATTINTVA tekinthető meg. A 100 méteres leány gátfutás U20-as világbajnoki döntője IDE KATTINTVA tekinthető meg.

További korosztályos hírek ATLÉTIKÁBAN a sportági aloldalunkon.