Röplabda: hol tart a sportág hazai utánpótlása a TAO-rendszer ötödik évében?

A röplabdával bővült 2017-ben a hazai látványcsapatsportok köre, a sportág akkor történelmi esélyt kapott a TAO-rendszer nyújtotta előnyöknek köszönhetően. A szövetség főtitkárát, Ludvig Zsoltot kérdeztük az elmúlt öt évben elért eredményekről, a kiugró sikerek elmaradásának okairól, a további előrelépés feltételeiről.

A társaságiadó-kedvezményen keresztüli támogatások (TAO) rendszere bő egy évtizede, 2011 óta működik a hazai sportvilágban. Elsőként öt kiemelt csapatsport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong) profitálhatott az új finanszírozási formából, majd 2017-ben, hatodikként a röplabda is csatlakozott e körhöz. A sportág erre népszerűsége és hazai hagyományai alapján méltán rászolgált.

„Történelmi lehetőséget kapott a sportágunk, amire már nagyon régóta vártunk. Köszönjük szépen a bizalmat, és igyekszünk a lehető legjobban kihasználni, hogy a látványsportágak közé kerülhettünk” – nyilatkozta akkor, közvetlenül a döntés után Ludvig Zsolt a magyar szövetség főtitkára. Azóta eltelt fél évtized, és arra voltunk kíváncsiak: mennyiben élt a kivételezett helyzettel a röplabda-utánpótlás? „A TAO-sportágak közé kerülésünknek a legfőbb indoka az volt, hogy a röplabda már 2017 előtt elindult a fejlődési pályán, de a következő szint megugrásához elengedhetetlen volt, hogy a finanszírozásban is előrelépjünk – kezdte Ludvig az Utánpótlássportnak. – Az első két év legfontosabb feladataként az utánpótlásbázist szerettük volna bővíteni. Ez sikerült is, hiszen igazolt játékosok korábbi nagyjából háromezres létszáma mostanra tizenháromezer fölé emelkedett. Sőt: ha az amatőr szintű, iskolai röplabdázásban szereplőket is ideszámítjuk, akkor ez a szám eléri a harmincezret. Nem mellékes körülmény az sem, hogy végre az edzők is megkaphatták azt az anyagi megbecsülést, amit régóta megérdemeltek.”

A TAO-időszak kezdete előtt 160-180 tréner dolgozott a röplabdasportban, míg jelenleg ezernél is több szakembert tartanak nyilván. „A létszámnövekedés természetesen örömteli, ugyanakkor el kell ismerni: a folyamat közben sajnos fel is hígult valamelyest a szakma. Ezért is tartunk rendszeresen továbbképzéseket az edzőknek. A cél az, hogy minden tekintetben a mai kornak megfelelően neveljék a fiatalokat. Ezen a területen még bőven akad tennivalónk, ám már itt is érzékelhető a javulás.” Ludvig – aki az hazai főtitkári pozíciója mellett a közép-európai szövetség (MEVZA) alelnöke is – kiemelte: a lányok körében ma is óriási népszerűségnek örvend a terem-, illetve strandröplabdázás, és mostanra a fiúk sportág iránti érdeklődése is jelentősebbé vált. „Az első két év után a mennyiségről átkerült a hangsúly a minőségre, hiszen a nagyobb merítésből könnyebb eredményt is elérni. Megjelentek azok a korosztályok, amelyeknek tagjai már pályafutásuk kezdetétől élvezhetik a rendszer előnyeit. A tavalyi, hazai rendezésű U16-os Eb-n hetedik helyet szereztek a magyar lányok, hasonlóan nagyszerű helyezésre régen volt példa a magyar röplabdasportban.”

Az idősebb korosztályokban szintén feltűnt jó néhány ígéret. Az utánpótláskorú fiatalok közül már a felnőttválogatottban is helyet kapott például Kump Alíz, Szedmák Réka, Tomanóczy Bálint és Mikuláss Koch Marcell. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a korosztályos válogatottak Eb-selejtezőin csak felemásan mutatkoztak meg a korábbiaknál kedvezőbb feltételek hatásai: az U20-as férfi és az U19-es leány nemzeti csapat is kiesett a kvalifikáció második körében, ugyanakkor az U17-es lányok kijutottak a nyári csehországi kontinenstornára. „Ezzel együtt a legfájóbb az, hogy infrastrukturálisan nem sikerült előrelépnünk. Ennek az oka, hogy az első két esztendőt követően nagyon limitált keretet kaptunk a fejlesztésekre, így jelentősebb beruházásokra nem nyílt lehetőségünk – mondta a sportvezető, majd kitért a képzésben várható változásokra. – A szövetség kapacitásai végesek, így a tényleges nevelőmunka a klubok felelőssége, az igazi tehetséggondozás pedig akadémiai keretek között tud megvalósulni. A sportágunk várhatóan hamarosan csatlakozhat az államilag kiemelt akadémiák rendszerébe, egyeztetések már megtörténtek erről az Emberi Erőforrások Minisztériumával, és megvannak az erre alkalmas, akkreditált klubjaink is. Reméljük, a közeljövőben döntés születik az ügyben, és így újabb szintet léphet a hazai utánpótlás-nevelés.” További korosztályos hírek RÖPLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.