Kézilabda: számos újdonság vár a Szilágyi Zoltán vezette női juniorválogatottra

A junior női kézilabda-válogatottat szeptembertől szövetségi edzőként irányító Szilágyi Zoltán nyilatkozott az Utánpótlássportnak a kinevezésével kapcsolatban; a beszélgetés során az új stratégiára és a jövőbeni célokra is kitért.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a DVSC-Schaeffler NB I-es felnőttcsapatának vezetőedzője, Szilágyi Zoltán veszi át szeptembertől a junior női kézilabda-válogatott irányítását, aki ifj. Kiss Szilárdot váltja a szövetségi edző szerepkörében. Kiss eredményes periódust hagyott maga mögött, hiszen tavaly U19-es Európa-bajnoki arany-, idén U20-as világbajnoki ezüstérmet szerzett a fiatalokkal. Szilágyit – akit a DVSC-nél is mellette dolgozó Kudor Kitti segít majd másodedzőként – meglepetésként érte a felkérés, ám az elmondása szerint nem várt sokat a válasszal.

„Bármelyik válogatottat rendkívül megtisztelő feladat irányítani, így nem is volt kérdés, hogyan felelek az ajánlatra – kezdi Szilágyi, aki a debreceni klubbal párhuzamosan fogja felkészíteni a 2004-es és 2005-ös születésű fiatalokat. – Tudtam, hogy lesz rá energiám, így rögtön igent mondtam. Persze a DVSC-s teendőkkel össze kell majd egyeztetni, de jelenleg nem látunk semmilyen problémát. Beszéltünk a hazai szövetség vezetőségével az elvárásokról, a feladatkörről, és örülök, mert mindenki hasonlóan gondolkodik.” Az MKSZ közleménye szerint a felnőtt- és a juniorválogatott szakmai irányelveit és munkáját szoros összefüggésben szeretnék megvalósítani a folytatásban. A utánpótlás-együttesek felkészítése kétéves periódusokban történik majd, így az edzők nem korosztályokat visznek végig, hanem továbbadják az adott kategóriából kiöregedő kézilabdázókat. „Több ponton is változtat a szövetség az eddigi rendszeren, ám ennek nincsen köze az elért eredményekhez, hiszen azok az utóbbi időszakban lenyűgözőek voltak, elég csak a korosztályos világversenyen bezsebelt dobogós helyezésekre gondolni. A feladat, hogy megtaláljuk azokat a fiatalokat, akik később nemzetközi szintű játékosok lehetnek. Lehet, hogy többen későn érő típusok közöttük, ezt is figyelembe kell venni. A másik fontos cél, hogy a juniorválogatottból a lehető leggördülékenyebb legyen a fiatalok beilleszkedése a felnőttek közé – emiatt rengeteg olyan taktikai és játékelemet alkalmazunk majd, amit az A-csapat is használ. A felkészülési időszak szintén változni fog: a felnőttek között nincs sok idő edzőtáborozni évközben, így a juniorokkal is kevesebb lesz a előkészületi idő, ezzel is hozzászoktatva őket az élesebb, fókuszáltabb munkához.” Ez persze nem jelenti azt, hogy ne találkoznának a lányok: a következő hónapokban rendre lesznek összetartások, amivel rálépnek a jövő évi célverseny, a nyári U19-es Európa-bajnokság felé vezető útra. „Az eredmény másodlagos, hiszen utánpótlásról beszélünk, ráadásul a lányok most csöppennek ebbe a korosztályba. A munka minősége és a fejlődés lesz a legfontosabb a következő időszakban, nem az Eb-n elért helyezés. A 2024-es világbajnokságra viszont már éremre éhesen kell érkeznünk, hiszen az élsport és a felnőttek mezőnyének előszobájába fogunk állni.” További korosztályos híreink KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.