Kézilabda: az együttműködésre kerül a hangsúly a hazai fiatalok képzésében

A Magyar Kézilabda Szövetség nyáron kinevezett sportszakmai igazgatóját, Juhász Istvánt kérdeztük az utánpótlást érintő szervezeti változásokról.

A nyári szezonból nem csak a világversenyek eredményei emelendők ki az utánpótlással kapcsolatban (a leánycsapatok közül a juniorok és az ifik vb-n szereztek érmeket, míg a serdülők az EYOF-ot nyerték meg, és kitett magáért az U18-as Eb-n negyedik és az U20-as kontinenstornán ötödik fiúegyüttes is). Az elmúlt hónapokban struktúraváltás kezdődött, aminek az egyik első lépése, hogy az MKSZ módosította szervezeti és működési szabályzatát. Létrejött a sportszakmai igazgatóság, amelynek feladatkörébe tartozik a nemzeti válogatottak szakmai működési feltételeinek biztosítása, a sporttudományi területek kiaknázása, illetve az edzőképzés és az utánpótlás-nevelés koordinálása. A vezetésére Juhász Istvánt kérték fel.

„Számos újdonságról döntöttünk az utóbbi időben, ami változást eredményez a fiatal kézilabdázók életében is – kezdi Juhász. – A felnőttek célkitűzéseit fontos összehangolni az utánpótlással, ez alapvető feladatunk. A januári férfi Eb után (amelyen a felnőttválogatott a csalódást keltő 15. helyet szerezte meg – A szerk.) a szövetség megvizsgálta az elmúlt hét évet, felmérte a sportszakmai állapotot a nemzeti csapatok működésének tükrében. Az elemzést készítő munkacsoportot én vezettem, az eredményből pedig akciótervet készítettünk. A válogatottak edzőit, stábtagjait és játékosait, illetve a klubok vezetőit egyaránt megszólaltattuk, vagyis a lehető legszélesebb spektrumról gyűjtöttünk információt.” A cél hamar körvonalazódott: minél inkább összhangba kell hozni a klubok és a nemzeti válogatottak munkáját és felkészülését! „Megpróbálunk olyan tesztrendszert létrehozni, amely a serdülő korosztálytól egészen a felnőttekig egységes, nemcsak filozófiai szempontból, hanem a technikai felmérések és a mentális felkészítés területén is. Stratégiailag az MKSZ számára a legfontosabb a két felnőttválogatott teljesítménye, olimpiai szereplése, hiszen az határozza meg a sportágunk jövőjét. Ez viszont szorosan összefügg az utánpótlás-válogatottak minőségével. Lényeges hangsúlyozni, hogy nem minden esetben van párhuzam a fiatalok eredményei és az A-csapatba bekerülő sportolók száma között; az egyéni képességek és paraméterek a fontosak, illetve, hogy milyen alkatú és kaliberű játékosra van szüksége a felnőttválogatottnak. A szakmai programunk a beválást nem a korosztályos sikerek, hanem az alapján méri, hogy hányan tudnak a képességeiknek megfelelően szerepelni felnőttkorban.”

A leányválogatottaknál a nyár végén történt korosztályváltás, míg a fiúk jelenleg az adott periódusuk felénél tartanak. A sportszakmai igazgató az utóbbiak eredményeire is kitért. „A fiatalok nagyon régen szerepeltek ilyen jól, az ifjúsági és a juniorválogatott is kitett magáért. A fiúk mezőnyében valamivel több azon országok száma, amelyek komoly eredményre is képesek, így értékes helyezéseket értünk el. Sok olyan egyéniség játszik a korosztályainkban, akiben megvan a potenciál, hogy később a felnőttek között is számíthassunk rá. A lányoknál a korosztályváltás miatt lépéskényszerben voltunk, és új irányt határoztunk meg: a juniorok élére olyan edzőt kerestünk, akinek jelentős NB I-es tapasztalata van, és erős szakmai kapcsolatban áll a felnőttválogatottal. Ezeknek a kritériumoknak Szilágyi Zoltán minden tekintetben megfelel. Az ifik élén Bohus Beáta személyében olyan szakember áll, aki a sportágon belüli kiválasztást is végig tudja vinni, így juniorkorra kialakul a játékos profilja, pozíciója, miközben a serdülőket vezető Penszki Gergelynek szintén maximális bizalmat szavaztunk. A korábbiakkal ellentétben a korosztályokhoz tartozó trénerek állandóak lesznek, a kétéves periódusokban pedig a legjobb szakemberek foglalkoznak majd a fiatalokkal. A stábok többi tagját is egységesítettük, a kapusedzőtől kezdve az erőnléti szakemberekig fix személyek segítik a fiatalokat. Koherens mérési és módszertani rendszert hoztunk létre a válogatottak között – ebben a klubokkal is igyekszünk együttműködni; próbálunk rámutatni, min lehet javítani. Kompetíció helyett kooperáció – mindannyiunk előtt közös a cél!” További korosztályos híreink KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.