Európa-bajnoki érmekért úszhatnak az U23-asok is
2023-ban a medencés sportok történetében először a 23 éven aluliak is Európa-bajnoki érmekért küzdhetnek, ennek apropóján Selmeci Attilával, a szövetség szakmai alelnökével, egyszersmind a MÚSZ edzőbizottságának vezetőjével beszélgetett portálunk.
A legkevésbé sem gyakori, hogy egy sportág nemzetközi eseménynaptára kínál megírásra feltétlenül érdemes témát. Most mégis ez a helyzet: az úszók 2023-as „itinere” szerint a 23 éven aluliak is Európa-bajnoki érmekért küzdhetnek – a medencés sportok históriájában első alkalommal. Hogy mi hívta életre az U23-as Eb-t? – a korántsem költői kérdéssel Selmeci Attilához, a szövetség szakmai alelnökéhez, egyszersmind a MÚSZ edzőbizottságának vezetőjéhez fordultunk.
– Előre kell bocsátanom, hogy egyelőre kiforratlan az egész.
– Mi az apropó? Mért van rá szükség?
– Az úszók pályafutása egyre inkább kitolódik. Míg húsz éve, ha valaki a lányoknál 20 felett volt, már az is csodaszámba ment, most meg már harminc felettiek is vannak, nem egy, nem is kettő, s még tudják tartani a színvonalat. Az egész úszósportban megfigyelhető, hogy az elitbe tartozó versenyzőknek – nyilván az anyagiak, a reklámszerződések miatt is – jóval kitolódik a pályafutásuk, hosszabb ideig tudnak topon maradni. Ami azt is jelenti, hogy a fiatalabbaknak nehéz oda bekerülni rögtön, ahogy az ifi kort elhagyják. Úszásban a fiúk 18, a lányok 17 éves kor után már felnőttnek számítanak, s innentől már csak néhány világklasszisnak sikeredik rögtön a következő évben a felnőttek közé felzárkóznia. Számos olyan versenyző van, akinél ez a folyamat több évet vesz igénybe, egy fiú 19 éves korában nem tud olyan szinten teljesíteni, mint egy 24-25 esztendős, nagy izomzattal rendelkező felnőtt férfiúszó.
– Emiatt aztán nagyon sok versenyző elveszett, elkallódott világszinten...
– Igen, s valószínű, hogy ez indította az edzőket arra: próbáljanak más sportágakhoz – például a küzdősportokhoz, a kajak-kenuhoz, a triatlonhoz, a víváshoz vagy éppen a labdarúgáshoz – hasonlatosan lépni, mivel az életkort tekintve jelentős differenciák vannak fizikálisan a versenyzők között, és az úszósport úgy látszik, most érett meg arra, hogy megpróbálkozzék ezzel az újítással...
– Más szempont is közrejátszhatott az U23-as Eb életre hívásában?
– Nos, a mostani szabályok szerint Európa-bajnokságon nemzetenként négy versenyző indulhat egy-egy számban, ha egyébként megvan neki a szintje, a döntőbe viszont továbbra is csak kettő, a jobbik időt úszó két versenyző kerülhet be. Ugyanakkor vébén és olimpián változatlanul csak ketten állhatnak rajthoz országonként, ez pedig óriási nyomásként jelentkezhet olyan nemzetek esetében, ahol nagyon jelentős az úszósport, s óriási mennyiségű úszó van, mint például a briteknél és a hollandoknál. Elsősorban ők forszírozták az U23-as Eb bevezetését, hiszen mindkét országban több olyan úszó akad, aki olimpiai vagy világbajnoki szintet úszott, de nem tud részt venni ezeken a csúcsversenyeken, mivel esetleg ketten is előtte vannak, s az említett ország limit elveszi tőlük a rajtlehetőséget. Az U23-as Eb viszont újabb alkalmat kínál nekik a bizonyításra, ahol indulhatnak, s biztos, hogy kisebb-nagyobb sikereik lesznek. Az ugyanakkor még nem tisztázott, legalább is nincs róla még információm, hogy ha valaki felnőtt világversenyen szerepel, akkor indulhat-e az U23-ason is.
– Nyilván a magyar úszósportban is vannak érintettek, olyan 23 éven aluliak, akiknek ez a nemzetközi verseny kínál újszerű lehetőséget.
– Most volt edzőbizottsági ülésünk, s megoszlanak a vélemények az új korosztályos világversenyt illetően.
Már csak azért is nyitott a finanszírozási szempontból sem mellékes kérdés, mert az U23-as mellett az idén ifi Eb és ifjúsági világbajnokság is lesz...
(Kiemelt kép: A hazai utánpótlás egyik legjobbja, a 16 éves Molnár Dóra már felnőtt vb-n is indulhatott, az U23-as Eb-t nem neki találták ki. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)
