Fradi-szíve befolyásolta a hosszabbító Lisztes Krisztiánt

A Ferencvárossal a múlt héten új, 2026 nyaráig érvényes megállapodást kötő, 17 esztendős Lisztes Krisztián édesapja útját követné, meghatározó játékossá válna a zöld-fehéreknél, majd külföldön futna be karriert.

Szépen halad a Ferencváros első csapatába vezető úton az egykori Fradi-kedvenc Lisztes Krisztián fia, ifjabb Lisztes Krisztián. A 17 éves szélső végigjárta a klub korosztályos csapatait, az előző idényben a Gyirmót elleni, májusi bajnokin bemutatkozott az NB I-ben, augusztusban pályára lépett a Shamrock elleni idegenbeli El-selejtezőn, bekerült a csapat Európa-liga-keretébe, a múlt héten pedig hosszabbított, hároméves megállapodást írt alá az Üllői útiakhoz.

„Apuval sokat beszéltünk arról, mi lenne nekem a legjobb – árulta el Lisztes Krisztián. – Az én koromban három év hosszú idő, megfontoltan kellett döntenem. Olaszországból és Spanyolországból is kaptam megkeresést. Sok kortársam szegődik külföldre, én is agyaltam ezen az eshetőségen, de úgy voltam vele, édesapám példáját követve azt az utat járnám be, amit ő: előbb a Fradiban lennék meghatározó játékos, utána gondolkodnék külföldi folytatásban.

Jó helyen vagyok, bízom a klubban, hogy megfelelő karriertervezés mentén fel tud építeni. Szeretnék minél erősebb bajnokságban futballozni, az öt legerősebb egyikébe vágyom.”

Esetében felvetődik a kérdés, miként kezeli azt a helyzetet, hogy állandóan összevetik édesapjával, sokan féltik ugyanis attól, hogy a nagy nyomás miatt nehezen vagy egyáltalán nem tud kilépni az apuka árnyékából. A jelek szerint azonban nem kell ettől tartani.

„Nem érzem ezt akkora tehernek, mint azt sokan gondolnák. Kisebb koromban nehezebben viseltem, hogy a környezetemben sokan vélekedtek úgy, kizárólag apa miatt vagyok a Fradi játékosa, de ez sem zökkentett ki, rácáfoltam a rosszindulatú hangokra. Hozzászoktam az állandó összehasonlításokhoz, különösebben nem foglalkozom velük.”

A Ferencváros első csapatával Spanyolországban edzőtáborozó reménység a következő szezont – az őszihez hasonlóan – nagy valószínűséggel az NB II-es Soroksárban tölti, ám a következő idényben szeretne az első osztályban futballozni.

„Azon vagyok, hogy mihamarabb elérjem a célomat, és beverekedjem magamat a Fradiba. Ha ehhez az segít hozzá, hogy egy évet egy élvonalbeli együttesnél kell kölcsönben szerepelnem, állok elébe. A Ferencvárosban edzeni más szintet követel meg, mintha bárhol máshol készülnék az országban.

Nemrég Máté Csaba pályaedzővel beszélgettem arról, hogy minden téren fejlődnöm kell, ha a Fradi meghatározó játékosa szeretnék lenni. Az edzésmunkám alapján hívhatom fel magamra a figyelmet, le kell ríjon rólam az elszántság.”

Az esélyt azután kapta meg az FTC-ben a bizonyításra, hogy helytállt a másodosztályban. A szezon elején hétfőtől csütörtökig a Ferencvárossal gyakorolt, majd Soroksáron tréningezett és játszott, az ősz vége felé azonban a hét minden napján Lipcsei Péter edzéseit látogatta, hogy minél inkább beilleszkedjék az együttesbe, amelyben félig-meddig beugróként lett fontos játékos: 16 bajnokin három gólt szerzett és három gólpasszt adott.

„Szeretem, ha nálam van a labda, de a csapattársaim biztatása nélkül aligha mernék ennyiszer próbálkozni. A bajnokságban nehezen tolerálják, ha húzogatom a labdát, faragnak rendesen, de szerencsére sérültem meg. Lipcsei Péter vezetőedző a sajtóban is megvéd, ha szükségét látja; ő is arra buzdít, legyen nagy a vállalkozókedvem. A legtöbbet mégis a védekezésben fejlődtem a keze alatt, miközben magabiztosabb is lettem.”

S ha már a Soroksárt irányító Lipcsei szóba került, az FTC korábbi 58-szoros válogatott játékosa is elmondta véleményét ifjabb Lisztes Krisztiánról, aki az apja szerint nagyobb tehetség, mint amilyen ő volt ennyi idősen.

„Ígéretes futballista, de még sokat kell fejlődnie és tanulnia ahhoz, hogy ne maradjon meg örök tehetségnek. Nálam folyamatos játéklehetőséget kap, ami a javát szolgálja. Bár néha túl sokat driblizik, azt kérem tőle, hogy az ellenfél tizenhatosának előterében bátran cselezzen. Volt, hogy kiborultam, amiért nem védték meg a játékvezetők, jobban kellene vigyázni az ilyen játékosokra. Néha túl közel viszi a labdát a védőjéhez, márpedig ezen a szinten rutinosak a bekkek, rá kell éreznie az optimális távolságra, miként tudja eltolni mellettük a labdát. A védekezésben még érnie kell, de erre vonatkozóan is mindinkább betartja az utasításokat. Mindenki azt szeretné, hogy a Ferencvárosban bontakozzon ki, de az NB II ideális terep neki, tizenhét évesen semmiről sincs lemaradva. Fontos, hogy ne törje meg sérülés a pályafutását, és akkor a Fradi mindenkori edzőjének kezében lesz a döntés, berakja-e csapatba vagy sem.

Mentálisan erős játékos, nem az a srác, akit meg lehet félemlíteni, sőt néha nekem kell visszafognom. Egészséges az önbizalma, remélem, nem szalad el vele a ló. Sokat beszélgetek vele, ahogyan a szülei is, nem hiszem, hogy a magába vetett hite nagyképűségbe fordulna át – ha ilyet tapasztalok, azt mindig irtom a csapatban. Úgy vélem, a következő idényben az élvonalban kellene szerepelnie a fejlődése érdekében, bízom benne, hogy hamarosan a Ferencvárosban láthatom játszani.”

(Kiemelt kép: Orosz Pál, az FTC vezérigazgatója és Hajnal Tamás sportigazgató között a két
Lisztes, ifjabb és idősebb Lisztes Krisztián Forrás: fradi.hu)