Sznúker: Révész Bulcsú az álmok színházába készül
Nemcsak a magyar sznúker legnagyobb reménysége, hanem egyben legjobb játékosa is a 16 éves Révész Bulcsú, akinek bizonyosan emlékezetes marad 2023 márciusa: előbb példaképével, Ronnie O’Sullivannel játszhatott a Magyar Snooker Gálán, néhány nappal később pedig az U18-asok között nyert Európa-bajnoki aranyérmet.
A hazai sznúkersport eddigi legjobb eredményét érte el a 16 éves Révész Bulcsú a március első felében megrendezett máltai Európa-bajnokságon, amelynek U18-as kategóriájában aranyérmes lett: sportágtörténeti sikerről van szó, hiszen első alkalommal nyert a szakág kontinensviadalán magyar fiatal. A korábban már U16-os vb-ezüstöt is szerző versenyző azonban nem dőlhet hátra, hiszen április elején már a felnőttek világbajnoki selejtezőjén bizonyíthat.
Hét-nyolc éve még sámlin állva lökted a golyókat, nemrégiben viszont az U18-as Európa-bajnoki dobogó tetejére állhattál fel. Kezdőként is gondoltál már ekkora sikerekre, vagy akkoriban még csak a játék szeretete mozgatott?
Elég hamar körvonalazódtak előttem a célok,
Ezt sikerült is elérnem, az eredmény viszont semmiképp nem jelenti azt, hogy ezzel megelégednék, hiszen lépcsőfokok és akadályok sora áll még előttem, amin túl kell jutnom, hogy aztán valóra váltsam a legnagyobb álmomat, és megszerezzem a profi világbajnoki címet.
Gyönyörűen csillog az U18-as arany, amit annak ellenére szereztél meg, hogy az esemény döcögősen indult a számodra: az U16-osok mezőnyében is asztalhoz álltál, a fiatalabbak között azonban – a papírformához képest – hamar kiestél.
Ezt nevezhetjük meglepetésnek is; őrült rohanásban voltunk, a Magyar Snooker Gáláról késő este értünk az Eb helyszínére, Máltára, másnap délelőtt pedig már kezdődött a verseny. Nem volt tehát ideális menetrend, ráadásul a helyszíni körülmények sem segítettek, így a saját korosztályomban nem tudtam az elvárhatót teljesíteni, a legjobb nyolc között búcsúztam. Az U18-asok között már más volt a helyzet, rögtön elkaptam a fonalat, ami a sikert is magával hozta. A csoportkört frémvesztés nélkül zártam, az egyenes kieséses szakasz viszont már jóval nagyobb falatnak bizonyult:
Hogy viseled a kiélezett helyzeteket?
Ahogyan idősödöm, a versenyeknek is egyre nagyobb tétjük van, mégis úgy érzem, a korábbinál jobban bírom az izgalmakat, kevésbé vagyok feszült, ami a koncentrációmra is jó hatással van. Ilyen tekintetben sokat fejlődtem az utóbbi időben.
Az U21-esek és a felnőttek között ezzel a nyomással már aligha kellett megbirkóznod. Részint, mert Eb-győztesként vághattál neki az idősebbek küzdelmeinek, részint pedig – ha jól tudom – kifejezetten szeretsz az esélytelenek nyugalmával, tapasztaltabb versenyzők ellen játszani.
Ez így van, ilyenkor lekerül rólam a stressz. Amíg
Máltán az U18-as verseny vége és az U21-es viadal rajtja annyira közel volt egymáshoz, hogy szinte fel sem fogtam, amikor az utóbbi korosztályban asztalhoz álltam; az öröm és a fáradtság teljesen elnyomott. Aztán a felnőttek között a legjobb tizenhat közé a legfiatalabbként jutottam be, ráadásul két győzelemmel, pedig korábban még nem sikerült mérkőzést nyernem a nagyok Eb-jén. Ez óriási ugrás a pályafutásomban.
A már említett hazai gálán az egyik példaképeddel, a hétszeres világbajnok legendával, Ronnie O’Sullivannel játszhattál. Az a meccs az emlékezetesebb, vagy az Eb-arany?
Nagyobb boldogságot a tornagyőzelem okozott, de összekapcsolnám a kettőt: a találkozás és a játék Ronnie-val nagyban hozzájárult a máltai sikeremhez. A vártnál is közvetlenebb volt, ő kezdeményezte a beszélgetésünket, rengeteget jelentett, hogy sok sikert kívánt a kontinensviadalra. Azok a szavai velem voltak a döntőben is.
Szerepel-e a terveid között, hogy elköltözz Magyarországról a további fejlődés érdekében?
Jelenleg is élnek külföldi kapcsolataink, az ír edző, PJ Nolan már évek óta segíti a felkészülésemet, és én eredetileg már az általános iskola után Anglia felé vettem volna az irányt. Mivel azonban a költözésnek komoly anyagi vonzata van, az egyelőre még várat magára. Egyébként pedig nem csupán ajánlott, hanem egyenesen kötelező ezt meglépni, ha valakinek komoly tervei vannak a sznúkerrel, hiszen a szigetországban egyedülálló tradíciója van a szakágnak, jobbnál jobb játékosok között fejlődhetnék.
Ami viszont biztos: április elején Sheffieldben – az Eb-címednek köszönhetően – elindulhatsz a felnőttek világbajnoki selejtezőjén, vagyis ráléphetsz a profik szobájának küszöbére.
a legjobbak ellen próbálhatom ki magamat, tíz nyert frémig tartó meccseken. Minden tőlem telhetőt megteszek majd, és nem is tartom magam esélytelennek. Négy meccset kell nyernem, hogy bejussak a sportág szentélyébe, a Crucible Színházba, és ha ez sikerülne, én lennék a valaha volt legfiatalabb, aki ott játszhat. Persze ez egyelőre inkább az álmom, mint a célom.
Révész egyik felkészítője, a Magyar Biliárd Szövetség sznúkerszakágának elnöke, Varga Péter is büszkén értékelte a fiatal máltai teljesítményét.
„Rendkívül nívós mezőnyben ért fel a csúcsra, ami mindannyiunknak hatalmas boldogságot jelent. A felnőttek között korábban csak egy magyar játékos, Fenyvesi Zsolt jutott a legjobb nyolc közé, Bulcsút egy hajszál választotta el ugyanettől, talán picit megijedt a siker kapujában. Kis szakág vagyunk, kevés versenyzővel, még kevesebb fiatallal. Ha viszont ilyen példát mutat egy tizenéves srác, akkor joggal bízhatunk benne, hogy sok gyerek kap kedvet a sznúker kipróbálásához, a jelenlegi játékosainkat pedig motiválhatja a siker. Bulcsúnak a csillagos ég jelenti a határt, de tény, hogy a hazai környezet korlátozza a fejlődését. Neki Angliában a helye, ahol akadémiai körülmények között verekedheti be magát a profik közé.”
(A kiemelt képen: széles mosoly az U18-as Eb-döntő után; Révész Bulcsú első magyar sznúkeresként nyert kontinensviadalt / Forrás: SportMalta)
