Garancia-e a sztárrá váláshoz az utánpótlássiker?
Véget ért az UEFA Ifjúsági Liga, azaz az utánpótlás-klubfutball legrangosabb versenysorozata. Cikkünkben azt igyekszünk körbejárni, mire vitték az utóbbi időben az ifi BL legjobbjai, mely ígéretek ragadtak meg a profik között, s kiknek nem sikerült berúgniuk a felnőttfutball ajtaját.
Az AZ Alkmaar győzelmével zárult az UEFA Ifjúsági Liga, azaz az ifi BL évada, a története első nemzetközi sikerét ünneplő holland csapat a horvát Hajduk Splitet múlta felül a genfi döntőben 5–0-ra. A 2013 óta megrendezett torna az utánpótlás-klubfutball legrangosabb versenysorozatának tekinthető, amelyen a Bajnokok Ligája csoportkörében érdekelt együttesek, illetve a nemzeti bajnokságaikat megnyerő korosztályos csapatok indulnak. A kiírás magyar sikereket is tartogatott, hiszen az MTK Budapest első magyarországi gárdaként érte meg a korosztályos nemzetközi kupatavaszt, s játszhatott a tizenhat közé jutásért, továbbá az AZ stábtagjaként magyar szakember is kapott aranyérmet: Szénási Béla az akadémia vezető kapusedzőjeként vette ki a részét az alakulat meneteléséből.
A sorozatban most a 2004. január 1-jén vagy az után született labdarúgók léphettek pályára, a mérkőzéseken kizárólag utánpótláskorú fiatalok játszhattak. Ebben az évadban is számos ragyogó teljesítmény kapcsán kaphattuk fel a fejünket: az Atlético Madridban pallérozódó Adrian Nino lett az első játékos, aki mind a hat csoportmérkőzésen eredményes volt, ráadásul a kieséses szakasz első meccsén is gólt szerzett, amivel újabb rekordot állított fel, a Panathinaikoszt erősítő Bilal Mazhars öt találatával beállította az egy ifi BL-meccsen szerzett legtöbb gól rekordját, az alkmaari Mexx Meerdink pedig Munir el-Haddadi és Dominic Solanke után a harmadik játékos lett, aki gólkirályi címe mellett a trófeát is elhódította csapatával.
Magyarországon jól tudjuk, a kiugró korosztályos szereplés nem biztosíték arra, hogy csapatnyi, nemzetközi szinten versenyképes lesz majd az ifjúsági színtéren villanó gárdából – jusson eszünkbe a 2009-es U20-as vb-n bronzérmet szerző válogatott, amelynek tagjai közül, ha szigorúan vesszük, csupán Gulácsi Péter és Megyeri Balázs futott be igazán jelentős nemzetközi karriert –, ezzel együtt kétségtelen, hogy az Ifjúsági Ligában, ahogyan a többi nemzetközi korosztályos tornán is, rendre felbukkannak olyan reménységek, akik aztán a felnőttfutballban is nagyot alkotnak. Csak néhány példát említve,
Ugyanakkor az eddigi tíz kiírás gólkirályainak névsorát pásztázva megállapítható, egyáltalán nem biztos, hogy a legnagyobb ígéretek befutnak. Noha Munir el-Haddadi, Dominic Solanke és Goncalo Ramos egyaránt a legmagasabb szinten futballozik, a többiek áttörése még várat magára vagy már esélytelen is számukra, hogy megvessék lábukat a topbajnokságok valamelyikében. A 2015–2016-os idény legjobb góllövője, az Atlético Madridban pallérozódott Roberto Núnez az amatőr Athletic Torrellanóban, míg a Chelsea-t góljaival a trónra segítő Charlie Brown az angol harmadosztályú Cheltenham Town labdarúgója.
Arra tehát nincs biztosíték, hogy ha valaki remekel utánpótlásszinten, a felnőttek között is megállja a helyét, ugyanakkor a statisztikákon keresztül mérhető, melyek azok a klubok, amelyek a legtöbb profi labdarúgót adják a jegyzett bajnokságoknak. A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) októberi felmérése szerint tavaly – a 2021-es évhez hasonlóan – az Ajax akadémiája volt a leghatékonyabb. Az elemzés azokat a játékosokat vette számba, akik a 15. és a 21. életévük között legalább három évet játszottak az adott egyesületben, jelenleg pedig az UEFA-hoz tartozó valamely élvonalbeli bajnokság felnőttcsapatában szerepelnek. Az amszterdamiak 85 futballistával lettek elsők, megelőzve a Benficát (73) és a Dinamo Kijevet (72) – a top százba egyedüli magyar csapatként a Bp. Honvéd fért oda: 91. lett a 24 neveltjével. A CIES februári rangsora alapján a Benfica futballistái a leginkább piacképesek, a portugálok akadémiáján 15 és 21 éves koruk között legalább három évet eltöltők együttes piaci értékét 670 millió euróra becsülik, az összeg száznégy labdarúgó között oszlik meg – a listán a Chelsea a második (630), a Barcelona pedig a harmadik (581), magyar klub nincs a százas lajstromban. A központ április 12-i analízise pedig arra világított rá, mely klubok szerepeltették a játékpercek százalékos megoszlása alapján a legtöbb huszadik életévüket még be nem töltött futballistát. A rangsort 37 százalékkal a dán Nordsjaelland vezeti, második a szlovák MSK Zsolna hússzal, harmadik pedig a bolgár Szeptemvri Szófia tizenhéttel – a magyar klubok közül a Vasas nyolc százalékkal az első, a Puskás Akadémia a második (6,8), a Debrecen pedig a harmadik (6,8).